Anty Illés

ANTY Illés

(Vp., 1906. jún. 30.–Pestszenterzsébet, 1967. jan. 9.) kanonok.

Élete:

Apja műköszörűs volt. 1924-ben érettségizett Veszprémben. Teológiát Budapesten hallgatott, 1929-ben, Veszprémben szentelték pappá. Még ez évben doktorrá avatták. 1929-től káplán Felsőörsön, a következő évben hitoktató Balatonfüreden, 1932 után Kaposváron. 1936-tól az egyháztörténelem és az egyházjog tanára, tanulmányi felügyelő, szentszéki ügyész, káptalani levéltáros Veszprémben. 1943 után plébános Sümegcsehin, kerületi esperes és tanfelügyelő. 1944-től püspöki tanácsos, 1948-tól alkancellár, tb. és koadjutor kanonok. Tataroztatta a sümegcsehi, bazsi és sümegprágai templomot, valamint a paplakot.

Művei:

CSAPODY Lajos: ~ 1729–1801. Bp., 1942. (Doktori értekezés.) – Balatonfüred. Vp., 1933. (Plébániák története 1.)