A lap 2011. május 13., 10:16-kori változata

(Várpalota, 1919. júl. 27.-Bp., 1984. jún. 26.) villamosmérnök. Almássy Zsuzsa műkorcsolyázó édesapja.

Élete

A műszaki tudományok doktora (1959). 1942-ben a budapesti műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1946-ig egyetemi adjunktus, közben a Lakos és Székely cégnél kivitelező mérnök. 1949-1950-ben az Orrion M. Wolframlámpagyár kutatómérnöke, majd 1971-ig a Távközlési Kutatóintézet osztályvezetője, 1971 és 1984 között főosztályvezetője. A budapesti műegyetemen 1947-től tanított, először a hadmérnöki karon, később a híradástechnikai tanszéken. A magyar és a nemzetközi szakmai szervezetek és tudományos egyesületek vezetőségeinek tagja. Tudományos közleményei szakfolyóiratokban jelentek meg. 1962-ben Kossuth-díjat, 1978-ban Állami Díjat kapott.

Művei

• Repülőgépek villamos berendezései. 1-3. Köt. Bp., 1949-1951.
• Mikrohullámú mérések. 1-3. Köt. Bp., 1952-1955.
• Mikrohullámú készülékek szerkesztése. Bp., 1961.
• Finommechanika. 1-2. Köt. Bp. 1961-1962.
• Mikrohullámú konstrukció és technológia. Bp., 1966.
• Szélessávú mikrohullámú zajgenerátor. Bp., 1958-1959.

Irodalom

• KÁSA István: ~ szakmai tevékenysége. = Hiradtech, 1986.