„Almádi régi térképeken” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
a
 
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
10. sor: 10. sor:
 
[[Image:Elso_katonai_felmeres.jpg|thumb|left|Az első katonai felmérés részlete]]
 
[[Image:Elso_katonai_felmeres.jpg|thumb|left|Az első katonai felmérés részlete]]
  
[[Image:Második_katonai_felmérés.jpg|thumb|A második katonai felmérés részlete]]
+
[[Image:Masodik_katonai_felmeres.jpg|thumb|A második katonai felmérés részlete]]
  
 
Almádi településtörténetével foglalkozó írásokban csaknem minden esetben történt hivatkozás az 1858. évi első kataszteri felmérés adataira. A felmérés valójában korábban készült, a mérési jegyzőkönyveken 1857. évi dátum szerepel és csak a megszerkesztett térkép első szelvényén szerepel ez az évszám. Abban az időben Almádi nem volt önálló település, hanem Szentkrályszabadjához tartozott. Ismeretes, hogy a Bach korszakban a hivatalos nyelv a német volt, így ezen a nyelven íródott az anyag. ''Dorf Szentkirályszabadja sammt Ortschaft Almádi'', azaz Szentkiráyszabadja falu Almádi helységgel együtt.
 
Almádi településtörténetével foglalkozó írásokban csaknem minden esetben történt hivatkozás az 1858. évi első kataszteri felmérés adataira. A felmérés valójában korábban készült, a mérési jegyzőkönyveken 1857. évi dátum szerepel és csak a megszerkesztett térkép első szelvényén szerepel ez az évszám. Abban az időben Almádi nem volt önálló település, hanem Szentkrályszabadjához tartozott. Ismeretes, hogy a Bach korszakban a hivatalos nyelv a német volt, így ezen a nyelven íródott az anyag. ''Dorf Szentkirályszabadja sammt Ortschaft Almádi'', azaz Szentkiráyszabadja falu Almádi helységgel együtt.
  
[[Image:Harmadik_katonai_felmérés.jpg|thumb|left|A harmadik katonai felmérés részlete]]
+
[[Image:Harmadik_katonai_felmeres.jpg|thumb|left|A harmadik katonai felmérés részlete]]
  
 
A térképek nagyon pontosak voltak, egyes esetekben még ma is egyeznek a birtokhatárok. A térképek művelési ág szerint tartalmazzák a területeket, így előfordul, hogy egy birtoktest hét helyrajzi számot kapott. A térképek mértéke 1 bécsi hüvelyk=40 láb volt. Innen származik a nemrégiben még használatos 1=1440 és 1=2880 lépték.
 
A térképek nagyon pontosak voltak, egyes esetekben még ma is egyeznek a birtokhatárok. A térképek művelési ág szerint tartalmazzák a területeket, így előfordul, hogy egy birtoktest hét helyrajzi számot kapott. A térképek mértéke 1 bécsi hüvelyk=40 láb volt. Innen származik a nemrégiben még használatos 1=1440 és 1=2880 lépték.

A lap jelenlegi, 2017. május 5., 17:56-kori változata

(150 éves Almádi kataszteri térképe)
Írta: Schildmayer Ferenc


Az 1858. évi térképszelvény

A XIX. században az egész ország területéről egységesen szerkesztett kataszteri térképek készültek. A nagyarányú vízszabályozások is sok térkép alkotását tették szükségessé egyebek mellett. Ezek a térképek a hozzájuk tartozó iratokkal együtt az Országos Levéltárba kerültek. A levéltár térképtára az iratanyagból kiemelte a mintegy 40.000 mappát (térképet) és egy részlegbe gyűjtötte.

Az első katonai felmérés részlete
A második katonai felmérés részlete

Almádi településtörténetével foglalkozó írásokban csaknem minden esetben történt hivatkozás az 1858. évi első kataszteri felmérés adataira. A felmérés valójában korábban készült, a mérési jegyzőkönyveken 1857. évi dátum szerepel és csak a megszerkesztett térkép első szelvényén szerepel ez az évszám. Abban az időben Almádi nem volt önálló település, hanem Szentkrályszabadjához tartozott. Ismeretes, hogy a Bach korszakban a hivatalos nyelv a német volt, így ezen a nyelven íródott az anyag. Dorf Szentkirályszabadja sammt Ortschaft Almádi, azaz Szentkiráyszabadja falu Almádi helységgel együtt.

A harmadik katonai felmérés részlete

A térképek nagyon pontosak voltak, egyes esetekben még ma is egyeznek a birtokhatárok. A térképek művelési ág szerint tartalmazzák a területeket, így előfordul, hogy egy birtoktest hét helyrajzi számot kapott. A térképek mértéke 1 bécsi hüvelyk=40 láb volt. Innen származik a nemrégiben még használatos 1=1440 és 1=2880 lépték.

Kiemelt jelentőségűek az ország katonai felmérései, amelyeknek térképeit a Hadtörténeti Intézet és Múzeum térképtárában őrzik. Három ilyen felmérés volt, a következők szerint.

Az első katonai felmérés 1782-1785 között történt. A térképen Almádi neve nem szerepel, a teljes területe szőlőként van bejelölve. Vörösberény beépítését ábrázolja a térkép, két malom is szerepel a Séd mellett.

A második katonai felmérés 1829-1866 között készült, ezen belül ez a rész 1852-ben került térképre. Almádira vonatkozó jelölések: Almádi csárda, Csárda, Öreghegy Almádi puszta. Felfedezhetők a mai úthálózat elemei, Óvári út, Baross út Veszprémi út.

A harmadik katonai felmérés 1872-1884 között történt. Almadi puszta szerepel helységnévként. További elnevezések. Lok hegy, Öreg hegy, Almadi major.

Természetesen azóta sok felmérés és térkép készült Almádiról, a fenti rövid tájékoztatással a kezdetet ismerhetjük meg.

Forrás

Új Almádi Újság[1] 2008. (20. évf.) 7. sz. 7. p.

Külső hivatkozás

  1. Új Almádi Újság honlapja