Almádi Fürdő Részvénytársaság (III. befejező rész)
Mint említésre került 1877-től vált Almádi fürdőhellyé és az 1880-as évek elejére jelentősen megemelkedett a nyaralóvendégek száma. Sokan fájlalták, hogy nincs Almádiban templom és vasárnaponként csak Vörösberényben hallgathatnak szentmisét. Almádi akkori első emberei összefogtak és 1883-ban Veszprémben, Brenner Lőrinc lakásán elhatározták egy kápolna felépítését. A kápolnát nem az rt. építtette, de érdemei elvitathatatlanok miután az rt. vezetőségének tagjai voltak a megvalósítók, és a rendezvények jövedelmét is e célra fordították.
Kurcz Rudolf adta a telket (nevét ma utca viseli Almádiban), Brenner Lőrinc végezte el az összes kőműves munkát, Krisztián József pedig a kis kápolna lefedéséről gondoskodott. Nevüket emléktábla őrzi a kápolna falán. Itt kell megemlítenünk, hogy a mai Ifjúság lépcső korábbi neve Brenner Lőrinc lépcső volt és méltán megérdemelné, hogy Almádiban utca viselje nevét. Feltétlenül említésre méltó, hogy az rt. által rendezett mulatságok bevételeiből, valamint a felülfizetésekből jutott a kápolnára is, hiszen azt be kellett rendezni annak rendje módja szerint.
Az előző ismertetésben volt szó az első Anna-bálról amit az Almádi Fürdő Rt- elnöke Brenner Lőrinc rendezett a Hattyú vendéglőben, összességében 515 Ft 19 krajcár jövedelmet eredményezett, amit a Szent Margit kápolna javára fordítottak. Ez igen szép összeg volt annak idején, amiért az adakozóknak Brenner a Veszprém című lapban mondott köszönetet.
A részvénytársaság számos intézkedése és a fürdőhely felemelése érdekében végzett munkálkodása közül ki kell emelni azt az 1884 októberében kelt elhatározásukat, hogy adakozás útján felállítanak egy „fürdőkönyvtárat“, ahol a vendégek újságokat olvashatnak és könyveket kölcsönözhetnek. A szervezéssel és a könyvek gyűjtésével Hetessy Dániel vörösberényi körjegyzőt bízták meg.
Az rt. Almádit felvirágoztató ténykedését számtalan momentummal lehet jellemezni, de helyszűke miatt csak néhány igen fontosat említhetünk meg, amelyet az 1884. októberében létrehozott „ötös bizottság“ (tagjai: Véghely Dezső, Óvári Ferenc, Kemenes Ferenc, Paál Dénes és Balogh Károly) végzett el, természetesen számítva a széleskörű összefogásra.
-1895 nyarára megépült a Hattyúhoz tartozó gyógyterem (kúrszalon), ahol a bálok, hangversenyek és színdarabok kerültek megrendezésre, sőt az 1920-as évek elején itt voltak Almádiban az első mozielőadások is.
-gróf Esterházy Móric főispán vezetésével kijelölték Almádi hajókikötőjének helyét 200 m-re a fürdőháztól, pontosan azon a helyen ahol ma is található. 1889 július 7-től fogadta a hajókat, ekkor kötött ki először a Kelén gőzös Almádiban.
-1888-ban rendkívüli közgyűlésen fürdőorvost választottak, aki rendszeres rendelést tartott a szezonban, a Hattyú vendéglőhöz tartozó szálloda egyik szobájában.
-1889 nyarára elkészült a díszes, virágokkal gazdagon beültetett park.
- a részvénytársaság folyamatosan gondoskodott arról, hogy évente legyen fürdőzenekar szerződtetve.
- elhatározták fürdőfelügyelő alkalmazását, aki a település „gazdája volt”.
-évenként választott „Vigalmi Bizottság“ szervezte a nyári programokat, amelyet minden szezon kezdetén nyomtatásban megjelentettek, és eljuttattak minden vendéghez.
-hatalmas jelentőséggel bírt az rt. az Országos Kneipp Egyesülettel 1899-ben kötött megállapodása, amelynek eredményeként már 1899 nyarára megépült a „Gyógyház“ és az első légsátor is. Ennek köszönhetően nyerte el Almádi a gyógyfürdő rangot, amit az 1920-as évekig megtartott.
1903. évben magalakult az Almádi Kör, amelyik átvállalta a programok szervezését, ami tulajdonképpen nem is egy részvénytársaság feladata. Természetesen az együttműködés nagyon szoros volt, hiszen az Almádi Kör elnöke Óvári Ferenc lett aki a részvénytársaság igazgató választmányának is tagja volt. Ettől kezdve az rt. az alapító okiratának megfelelően inkább a település fejlesztésével foglakozott.
1904 szezonjára felépítette az Almádi Kör részére az olvasó körnek alkalmas épületet. Ez volt a későbbi, emeletesre átépített Sirály panzió épülete amelyik az 1980-as évek második felében került lebontásra. Az Almádi Fürdő Rt. buzgólkodásának is köszönhetően 1909. július 9.-én megindult az északi parton a vasúti közlekedés, ami a déli parton már 1861 óta létezett, és nem kis előnyt jelentett az ottani települések számára.
Az rt. anyagi gondjai megszaporodtak, az 1909-es évet már veszteséggel zárták és 1913-ban eladták a Hattyú vendéglőt is. Mondani sem kell, hogy az 1914-ben kitört világháború nem kedvezett a fürdőhely forgalmának, nem segítette elő az anyagi gondokból való kilábalást.
Az Almádi Fürdő Részvénytársaság 1918. november 10.-én megtartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta a felszámolást, de ezt már megelőzve Óvári Ferenc erőfeszítésének eredményeként októberben alakuló ülést tartott a Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt., amelyik a háború után folytatta elődje megkezdett munkáját.
Elismeréssel kell gondolnunk azokra az emberekre, akik közel 120 évvel ezelőtt részvénytársaságot alapítva elindították Almádit a fürdőhellyé válás útján.
Kapcsolódó cikkek
Forrás
Új Almádi Újság[1] 2001. (13. évf.) 7. sz. 2. p.
