Almádi Fürdő Részvénytársaság (II. rész)
Mielőtt a részvénytársaság munkálkodásáról szólnánk, meg kell jegyezni, hogy vezetőségének tagjai – szőlőbirtokosként vagy nyaralótulajdonosként – valamennyien Almádihoz kötődő személyek voltak, és közülük később nem egy állandó almádi lakós lett. A mindenkori igazgatóválasztmányból Kurcz Rudolfot, Kurcz Gyulát, Véghely Kálmánt, Suly Edét, Suly Lászlót, Kompolthy Tivadart, Sári Jánost és Hetessy Dániel vörösberényi körjegyzőt jelentős almádi birtokosként ismerték. Brenner Lőrinc, Czollenstein Ferenc, Mihalecz József, Óvári Kálmán, Krisztián József, Szalay Ferenc és Werner Károly közéleti emberekként voltak ismertek, akiket többször megválasztottak Almádi község bírájának.
Brenner Lőrinc Veszprémi építőmestert kell elsősorban kiemelni közülük, aki a megalakulástól 1899 decemberében bekövetkezett haláláig volt a részvény- társaság elnöke. Almádi első fürdőházát Krisztián Józseffel együtt még 1877-ben felépítették, ezzel mintegy elindítva Almádi fürdőéletét.
Arészvénytársaság alapszabályát 1883. november 28-i dátummal dolgozták ki és fogadták el, mindössze egyszer, 1900. április 23-án módosították. Akkor felemelték az alaptőkét, ami 200 db 100 forintos részvényt jelentett, valamint az igazgató választmányon belül fürdőigazgatói tisztséget hoztak létre.
Jóformán még be sem jegyezték a részvénytársaságot a cégbíróságon, máris megkezdte működését. Magához váltotta a regálét a veszprémi káptalantól mint volt földesuraságtól, és területeket vett haszonbérbe. A káptalannal kötött bérleti szerződések hosszú távon biztosították az Rt. zavartalan működését. Például az 1902. október 25-én megkötött és 1903. január 1-el hatályba lépett szerződés 31 évre szólt.
Legelső ténykedésük a Huber-féle 4 holdas szőlőbirtok megvásárlása volt. A szőlőbeli épület kibővítését rögtön megkezdték, így az 1884 évi szezonra már a nagyteremmel kibővített épület állt rendelkezésre. Az épület Hattyú vendéglő néven volt ismert, 1913-ig volt a részvénytársaság tulajdonában, és az 1970-es évek elején történt lebontásáig Almádi kedvelt szórakozóhelye volt.
A Hattyú vendéglő fontos szerepet töltött be Almádi közéletében, mivel nem voltak középületek, és a községháza 1900-ban történt felavatásáig nagy valószínűséggel még a képviselőtestületi üléseket is itt tartották. Jelentőségét kifejezi, hogy Brenner Lőrinc, az Rt. Elnöke 1884. június 2-én együtt nyitotta meg a fürdőévadot és a vendéglőt, amelyhez „egy gyönyörű szép nyári ét- és táncterem építtetett”. Brenner hangsúlyozta, hogy immár a tizedik évad megnyitásán van jelen Almádiban, egyúttal a nagyközönség előtt bejelentette, hogy az előző évben megalakult Almádi Fürdő Rt. célja, Almádit a közönség igényének mindenben megfelelő, kedvelt, állandó fürdőhellyé tenni.
A részvénytársaság vendéglője – melyet 1885 augusztusában említenek először Hattyú néven – volt a színhelye minden nagyobb mulatságnak, így hagyományos Anna-báloknak is. Ezt megelőzően valamelyik szőlőben, az épületek előtti füves réten rendezték a bálokat, és csak 1884. július 26-án volt az első, fedett helyen tartott Anna-bál Almádiban.
A részvénytársaság nem csak gazdasági ügyekkel foglalkozott, hanem maga szervezte a fürdőhelyi programokat is. Az Rt. sajátos működését jól mutatják az 1884. augusztus 12-i események. A Hattyú vendéglőben először lezajlott, az Rt. közgyűlése, melynek fő tárgya egy ingatlan eladása lett volna. Ugyanaznap este remekül sikerült, halászlével egybekötött mulatságot rendeztek, miközben „Krausz József úr egy kitűnően sikerült tűzijátékot rendezett, melyért a közönség osztatlan elismerését éremelte ki.”
Abban az időben az emberek szívesen adakoztak a fürdőhely szépítésére, és minden eseményről történt beszámolóban részletesen ismertették a nemes célokra történt felülfizetéseket, az adakozó személy megnevezésével együtt.
Az 1886. évi szezonra az Rt. terveiből sok minden megvalósult. Elkészült Almádi első szállodája, amit akkor „bérháznak” neveztek, mint írják „hat szobával és verandával” állt a vendégek rendelkezésére. Itt meg kell jegyezni, hogy ez az egyetlen még fennálló épület, amit az Almádi Fürdő Rt. építtetett. Erre a szezonra jelentős számú fát ültettek, ekkor került sor a Remetepatak mellett a „tiszaháti nyárfasor” ültetésére, amelyik oly sokáig volt Almádi ékessége.
Kapcsolódó cikkek
Forrás
Új Almádi Újság[1] 2001. (13. évf.) 6. sz. 2. p.
