„Alföldy Dezső” változatai közötti eltérés
A Helyismeret wikiből
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | nemesmiliticsi (Temesvár, 1875. aug. 2. – Balatonalmádi, 1961. máj. 19.) jogi író, bíró. | + | nemesmiliticsi (Temesvár, 1875. aug. 2. – [[Balatonalmádi]], 1961. máj. 19.) jogi író, bíró. |
| + | |||
===Élete=== | ===Élete=== | ||
1897-ben a budapesti tudományegyetemen szerzett jogtudományi diplomát, 1899-ben gyakorlati bírói vizsgát tett. A fővárosban törvényszéki aljegyző, majd Esztergomban albíró. 1902–1906 között Győrött az ítélőtábla tanácsjegyzője, később törvényszéki bíró. 1923-tól kúriai bíró, 1935–1940 között a budapesti ítélőtábla alelnöke, majd 1946-ig elnöke. A felsőház tagja. | 1897-ben a budapesti tudományegyetemen szerzett jogtudományi diplomát, 1899-ben gyakorlati bírói vizsgát tett. A fővárosban törvényszéki aljegyző, majd Esztergomban albíró. 1902–1906 között Győrött az ítélőtábla tanácsjegyzője, később törvényszéki bíró. 1923-tól kúriai bíró, 1935–1940 között a budapesti ítélőtábla alelnöke, majd 1946-ig elnöke. A felsőház tagja. | ||
| + | |||
===Művei=== | ===Művei=== | ||
| − | Mint jogi író a magánjoggal (ezen belül főként a szellemi javak jogvédelmével) és a bírósági szervezet kérdéseivel foglalkozott. | + | : Mint jogi író a magánjoggal (ezen belül főként a szellemi javak jogvédelmével) és a bírósági szervezet kérdéseivel foglalkozott. |
| − | + | : A magyar szerzői jog, különös tekintettel a Magyar Királyi Kúria joggyakorlatára. Bp. 1936. | |
| − | A magyar szerzői jog, különös tekintettel a Magyar Királyi Kúria joggyakorlatára. Bp. 1936. | + | : Bíróság és patronázs. Bp. 1943. |
| − | + | : A házassági bontóper helyes elintézése. Bp. 1943. | |
| − | Bíróság és patronázs. Bp. 1943. | + | |
| − | + | ||
| − | A házassági bontóper helyes elintézése. Bp. 1943. | + | |
===Irodalom=== | ===Irodalom=== | ||
A lap 2009. március 12., 21:56-kori változata
nemesmiliticsi (Temesvár, 1875. aug. 2. – Balatonalmádi, 1961. máj. 19.) jogi író, bíró.
Élete
1897-ben a budapesti tudományegyetemen szerzett jogtudományi diplomát, 1899-ben gyakorlati bírói vizsgát tett. A fővárosban törvényszéki aljegyző, majd Esztergomban albíró. 1902–1906 között Győrött az ítélőtábla tanácsjegyzője, később törvényszéki bíró. 1923-tól kúriai bíró, 1935–1940 között a budapesti ítélőtábla alelnöke, majd 1946-ig elnöke. A felsőház tagja.
Művei
- Mint jogi író a magánjoggal (ezen belül főként a szellemi javak jogvédelmével) és a bírósági szervezet kérdéseivel foglalkozott.
- A magyar szerzői jog, különös tekintettel a Magyar Királyi Kúria joggyakorlatára. Bp. 1936.
- Bíróság és patronázs. Bp. 1943.
- A házassági bontóper helyes elintézése. Bp. 1943.
Irodalom
SZLADITS Károly: ~ búcsúja. = Jogtudományi Közlöny, 1946.
