„A balatonfüredi savanyúvízi fürdőtelep” változatai közötti eltérés
A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „ A Flasker András seborvos által, a mai Kossuth Lajos forrásnál 1702-ben alapított savanyúvízi gyógyfürdő körül 1782 és 1915 között épült fel a ma is…”) |
|||
| (6 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
A Flasker András seborvos által, a mai Kossuth Lajos forrásnál 1702-ben alapított savanyúvízi gyógyfürdő körül 1782 és 1915 között épült fel a ma is látható fürdőtelep, korabeli nevén "Savanyúvíz", mai nevén "reformkori városrész". 1755-től - a kamarai időszakot leszámítva - 1949-ig a tihanyi bencés apátság tulajdonában volt. Barokk alaprajza báró Schilson Jánosnak, a pesti Lipótváros tervezőjének és munkatársainak az elképzeléseit tükrözi. | A Flasker András seborvos által, a mai Kossuth Lajos forrásnál 1702-ben alapított savanyúvízi gyógyfürdő körül 1782 és 1915 között épült fel a ma is látható fürdőtelep, korabeli nevén "Savanyúvíz", mai nevén "reformkori városrész". 1755-től - a kamarai időszakot leszámítva - 1949-ig a tihanyi bencés apátság tulajdonában volt. Barokk alaprajza báró Schilson Jánosnak, a pesti Lipótváros tervezőjének és munkatársainak az elképzeléseit tükrözi. | ||
| + | Kiépítése folyamatosan, több szakaszban és több nemzedék munkájával történt. | ||
| + | |||
==A fürdőtelep részei időrendben== | ==A fürdőtelep részei időrendben== | ||
===18. század=== | ===18. század=== | ||
| − | *felső | + | *felső vendéglő (1782) |
*az első balatoni hidegfürdő (1783) | *az első balatoni hidegfürdő (1783) | ||
*Ófürdőház (1792) | *Ófürdőház (1792) | ||
| 12. sor: | 14. sor: | ||
*zsidó vendéglő (1817) | *zsidó vendéglő (1817) | ||
*szegénykórház (1821) | *szegénykórház (1821) | ||
| − | Az 1826. és 1834. évi tűzvész utáni fejlesztések legfontosabb eredménye | + | Az 1826. és 1834. évi tűzvész utáni fejlesztések legfontosabb eredménye: |
| − | Az 1866-72. évi | + | *Újfürdőház |
| + | *Keresztház | ||
| + | Az 1866-72. évi beruházások: | ||
| + | *Gyógyterem (1878) | ||
| + | *fedett sétány (1880) | ||
| + | *balatoni hidegfürdő (1889) | ||
| + | *Ipoly-udvar, Kisfaludy vendéglő és Balaton vendéglő (1894) | ||
| + | ===20. század=== | ||
| + | 1912-15. évi nagyberuházással: | ||
| + | *Erzsébet szanatórium | ||
| + | *Tibor fürdő | ||
| + | ===Az európai fürdőintézetekhez szervesen tartozó intézmények közül=== | ||
| + | *sétatér és angolkert (1790) | ||
| + | *kőszínház (1831) | ||
| + | *az első nyári színház (1842), a második (1861) | ||
| + | *az első lövölde (1844), a második (1852) | ||
| + | *fürdőtelepi kápolna (Kerek templom) (1846) | ||
| + | |||
| + | {{Indoklás | ||
| + | |település=Balatonfüred | ||
| + | |határozat=6/2015. (V.26.) | ||
| + | |címer=Cimer-bfured.png | ||
| + | |igazítás=left | ||
| + | |méret=70 | ||
| + | |indoklás=Az 1782-1915 között felépített balatonfüredi savanyúvízi fürdőtelep elrendezése és épületei funkcionális és esztétikai szempontból az európai fürdőkultúra követelményrendszerének a legsikeresebb magyarországi megvalósulását képviselik. | ||
| + | }} | ||
| + | |||
| + | |||
| + | |||
| + | |||
| + | |||
| + | |||
| + | ==Források== | ||
| + | *Lichtneckert András: A balatonfüredi savanyúvízi gyógyfürdő története az alapítástól az államosításig, 1702-1949 .- Balatonfüred, 2013 | ||
| + | *Lichtneckert András: Az anarchiától a keresztig - a füredi fürdőtelep kialakulásának vázlata. Füredi História. 2013.2 szám 3-13. | ||
| + | *Zákonyi Ferenc: Balatonfüred : Adalékok Balatonfüred történetéhez a kezdetektől 1945-ig .- Veszprém : [Városi Tanács, Balatonfüred], 1988 | ||
A lap jelenlegi, 2017. január 28., 21:29-kori változata
A Flasker András seborvos által, a mai Kossuth Lajos forrásnál 1702-ben alapított savanyúvízi gyógyfürdő körül 1782 és 1915 között épült fel a ma is látható fürdőtelep, korabeli nevén "Savanyúvíz", mai nevén "reformkori városrész". 1755-től - a kamarai időszakot leszámítva - 1949-ig a tihanyi bencés apátság tulajdonában volt. Barokk alaprajza báró Schilson Jánosnak, a pesti Lipótváros tervezőjének és munkatársainak az elképzeléseit tükrözi.
Kiépítése folyamatosan, több szakaszban és több nemzedék munkájával történt.
Tartalomjegyzék
A fürdőtelep részei időrendben
18. század
- felső vendéglő (1782)
- az első balatoni hidegfürdő (1783)
- Ófürdőház (1792)
- Horváth-, Thurszky- és az Ardrich-ház (Kedves cukrászda) (1790-es évek)
19. század
- postaház (1816)
- zsidó vendéglő (1817)
- szegénykórház (1821)
Az 1826. és 1834. évi tűzvész utáni fejlesztések legfontosabb eredménye:
- Újfürdőház
- Keresztház
Az 1866-72. évi beruházások:
- Gyógyterem (1878)
- fedett sétány (1880)
- balatoni hidegfürdő (1889)
- Ipoly-udvar, Kisfaludy vendéglő és Balaton vendéglő (1894)
20. század
1912-15. évi nagyberuházással:
- Erzsébet szanatórium
- Tibor fürdő
Az európai fürdőintézetekhez szervesen tartozó intézmények közül
- sétatér és angolkert (1790)
- kőszínház (1831)
- az első nyári színház (1842), a második (1861)
- az első lövölde (1844), a második (1852)
- fürdőtelepi kápolna (Kerek templom) (1846)
 |
"Az 1782-1915 között felépített balatonfüredi savanyúvízi fürdőtelep elrendezése és épületei funkcionális és esztétikai szempontból az európai fürdőkultúra követelményrendszerének a legsikeresebb magyarországi megvalósulását képviselik."
A Balatonfüred Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság 6/2015. (V.26.) határozata alapján |
Források
- Lichtneckert András: A balatonfüredi savanyúvízi gyógyfürdő története az alapítástól az államosításig, 1702-1949 .- Balatonfüred, 2013
- Lichtneckert András: Az anarchiától a keresztig - a füredi fürdőtelep kialakulásának vázlata. Füredi História. 2013.2 szám 3-13.
- Zákonyi Ferenc: Balatonfüred : Adalékok Balatonfüred történetéhez a kezdetektől 1945-ig .- Veszprém : [Városi Tanács, Balatonfüred], 1988
