A Kurcz birtok története II.

A Helyismeret wikiből
Írta: Schildmayer Ferenc

Az 1800-as évek utolsó harmadában megindult a nagyobb szőlőbirtokok felparcellázása. Ennek legfőbb okát a filoxera vészben láthatjuk amellett, hogy a szőlőkben levő házak is mind több esetben átalakítva, vagy anélkül nyaralási célokat szolgáltak, még az újratelepített szőlőkben is. Később ezek az épületek inkább ez utóbbi funkciót töltötték be és a szőlőművelés másodlagossá vált. Így történt ez az 1870-ben még szőlőként vásárolt Kurcz birtokon is, megjegyzendő, hogy lényegesen később, mint más birtokoknál. Mint korábban megjelent számunkban ismertetésre került, az első telekeladás Pethe Viktor számára történt 1906 március 27-én kelt szerződés szerint . Időközben annyi változás történt még, hogy 1908 április 8-án kelt telekkönyvi bejegyzés szerint a birtok tulajdonosa Kurcz Gyula és neje Nagy Góczán Karolin öröklés és osztály következtében.

Kurcz terkep.jpg

Több telek egyidejű eladására került sor az 1910. október 31-én kelt szerződések szerint. Ennek során a már említett Pethe birtok és a Kurcz villa közötti területen öt telek kialakítására került sor. Az említett öt telek azért érdekes számunkra, mert ez a településközpont szándékolt megvalósítását jelezte. Ne felejtsük akkor már állt a községháza és a kápolna, mindkét építmény csaknem minden esetben a település központjában helyezkedik el.

A fent említett szerződés alapján a következők vettek telket, a mellékelt térképen bejelöltek szerint.

1. 1000 helyrajzi szám, Bognár Lajosné sz. Steinecker Teréz 184 négyszögöl
2. 1002      „           „     Segesdy Sándor és neje Steinecker Mária    210      „
3. 1004      „           „     Szűcs András 160      „
4. 1005      „           „     Kálmán Józsefné sz. Wágner Anna 186      „
5. 1008      „           „     Erhardt Imre 312      „

Mindegyik telekhez hozzátartozott – kivéve a Szűcs-félét – a Remete patak telek előtti szakasza, továbbá a patak és az út közötti terület. Erre utal a Bognárné-féle (hrsz. 1000) telekkel összefüggő telekkönyvi bejegyzés miszerint: „Az 1910. október 31-én kelt adás-vevési szerződés alapján a 324/193.2.b. számú ingatlanon átvonuló patakmeder közös használata és ezen birtok déli oldalán 3 méter széles vicinális út és patakhoz gyalog és szekérrel való járás s közlekedés szolgalmi joga 396 sz. telekjegyzőkönyvben a 325/193.2.b.(1002-re vonatkozik) ingatlan mindenkori tulajdonosa számára bekebelezve.”

Mai helyzet: Martinovics u. 2 sz. a volt Gézike nyaraló jelentősen átépítve még látható.

Martinovics u. 4 sz. csaknem eredeti állapotában létezik. (1002 hrsz.)

Martinovics u. 6 sz. eredeti állapotban álló, karbantartott épület (1000 hrsz.)

Martinovics u. 8 sz. eredeti állapotban álló, karbantartott épület (1005) .

Martinovics u. 12 sz. Rózsakert vendéglő felismerhetetlenségig átépítve

Martinovics u. 16 sz. Kurcz Rudolf háza, a torony kivételével helyreállítva

A történeti hűség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a Rózsakert vendéglő épületét háborúban bombatalálat érte és akkor nem került helyreállításra.

A parcellázást megelőzően 1885 júniusi telekkönyvi bejegyzés szerint „128 ölet tevő rész pedig mint kápolna tér vagyis köztér képpen kitüntettetik”. Ekkor jegyezték be a kápolna telkét, amit Kurcz Rudolf ajándékozott a községnek.

Kapcsolódó cikkek

Forrás

Új Almádi Újság[1] 2003. (15. évf.) 7. sz. 2. p.

Külső hivatkozás

  1. Új Almádi Újság honlapja