„A Bakony Egyesület jegyzőkönyvei 1931-1944/Kultúra, ismerkedési est, bálok, koncertek” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „=Lakás, élelmezés= Az egyik legfontosabb feladat volt, hogy az ideérkező nyaralóknak, turistáknak számban és minőségben megfelelő lakást tudjanak biztosí…”)
 
1. sor: 1. sor:
=Lakás, élelmezés=
+
=Kultúra, ismerkedési est, bálok, koncertek=
 +
Az, hogy a zirci idegenforgalom ilyen eredményes lett a múlt század harmincas éveiben, nemcsak a Bakony hegyvidék szépségeinek, a kitűnő természeti adottságoknak volt köszönhető, hanem Zirc évszázados szellemi értékeinek is. Az egyesület által kiadott prospektusokban felhívták a figyelmet a legrégibb műemlékre, a 13. századi pillérkötegre, a barokk apátsági templom látnivalóira. A 65.000 kötetes apátsági könyvtár nevezetességeire, főleg a könyvtár nagytermét díszítő, szent Bernát életéből vett jeleneteket ábrázoló két hatalmas, Franciaországból idekerült gobelinre, valamint a Wilde Mihály által készített intarziákra. Az apátsági régiséggyűjtemény megtekintését is ajánlották, kívánságra ezeknek csoportos látogatását megszervezték. Láthatók voltak az egyiptomi gyűjtemény (múmia, szobrok, feliratok), római, népvándorláskori emlékek, „Bakonyiensia” címen bakonyi, főleg Zirc környékén talált természeti emlékek, festmény- és érmegyűjtemény.
 +
<br>Az 1814-ben megalkotott angolpark több száz fafajtával, egzotikus, ritka növényeivel, a halastó a hattyúkkal, a parton sétáló pávákkal is nyitva állt a közönség előtt.
 +
A nyaraló közönséget szívesen invitálták esténként, vacsora utáni összejövetelekre. Rendszeresen tartottak ismerkedési esteket is. 1935-ben a „Veszprém – Bakony – Balaton hét” ünnepségeiben részt óhajtottak venni, terveik között szerepelt vadászati- és agancskiállítás, fogatverseny, és egy szabadtéri előadás a Cuha völgyében, a „Szép Ilonka” c. színmű megrendezésével. A strandon „Velencei estet” kívántak rendezni, Az est rendezősége nevében vitéz Gajzágó Gyula, Szokoly Frigyes és Wolf László elvállalták a villany bevezetését a strandra – céljuk az is volt, hogy így a strandoló közönséget rádióval szórakoztassák. A „Velencei est” programja délutáni úszóversennyel kezdődött, majd mókás játékokkal szórakoztatták a közönséget. Este lampionvilágítás volt, tűzijáték, majd tánc és mulatság hajnalig.
 +
Bálok. Az egyesület működéséhez szükséges anyagi fedezet részben a tagdíjakból, valamint a lakáskiadóktól és vendéglősöktől kapott hozzájárulásból, másrészt a téli szezonban tartott műsoros estek bevételéből származott.  Érthető, hogy nagy súlyt fektettek ezeknek a megrendezésére. 1933. január 8-án az egyesület szervezésében megtartott műsoros estély tiszta bevétele 335 pengő volt.  1934. január 6-án tartott műsoros est tiszta bevétele 156 pengő volt, az előző évinek csak a fele. Az est színvonaláért köszönetet mondtak Létray Gyula karnagy úrnak, a Zirci Filharmonikusoknak, Székely Artúr rendezőnek, Rhosóczy Gabriella és Felber Pál veszprémi vendégszereplőknek, Scherer Manci, Neuhauser Mariska és Droksch Sándor műkedvelőknek, továbbá az élelmiszerek eladásánál résztvevő zirci hölgyeknek. 
 +
1943. április 16-án megtartott közgyűlésen úgy határoztak, hogy az egyesület csaknem teljes készpénzvagyonát, 500 pengőt a Reguly szobor felállítására adományozzák.  Ezzel az egyesület alapszabályában foglaltakat teljesítették, hiszen Zirc nagy szülöttének, a magyarságkutató nyelvésznek állítottak emléket. Másrészt a háborús körülmények között mindinkább elértéktelenedő pénzt nemes célra fordították.
 +
=Egy hajdani nyaraló visszaemlékezése=
 +
A mai Zircen is sokan emlékeznek arra, hogy családjuk, rokonaik, ismerőseik lakást adtak ki a nyaralóknak. Nemcsak jövedelemforrás volt számukra, hanem sokszor évekig, évtizedekig tartó kapcsolat alakult ki, jó ismerősökké, barátokká is váltak a visszatérő vendégeikkel. A mi családunkban is hasonló történetről tudok beszámolni.
 +
A Budapesti Hitelbank tisztviselői körében is népszerűvé vált a bakonyi nyaralás lehetősége, két család is gyakran megfordult nyaranta a Bakony fővárosában. Ahogy a Zirc és Vidéke 1935. nyári számában közölték, dr. Szabó Lászlóné László fiával, és Koronczy Ferencné Vera és Imre gyermekével Budapestről megérkeztek Zircre. Ezzel a két családdal a mai napig kapcsolatban áll a mi családunk. <br>'''Dr. Szabó László''', aki 1935-ben 11 éves volt, a háború után Libanonba került, mint a keleti nyelvek professzora, jezsuita szerzetes, a Bejrúti Szent József egyetem professzora lett. Ma, 88 éves korában kérésemre így emlékezett vissza a zirci nyaralásokra: "Örömmel írok zirci emlékeimről. Tíz éves lehettem, amikor szüleimmel először ismertük meg a Bakonyt. Mi és több pesti kirándulócsalád az u.n. "bakonyi filléres gyorsvonat" alkalmából jutottunk Zircre, ahol a Bakony Egyesület bizottsága fogadott. Minket két nagyon művelt és szolgálatkész fiatalember vezetett, a két Wolf testvér (később Cuhavölgyi), akikkel maradandó barátságba kerültünk. Abban is segítettek, hogy kényelmes vendéglátást találjunk nyárra, először Piedléknél, később Kövessiéknél a Vajda Ödön utcában, Udvardyéknál az Ányos Pál utcában, Wolféknál a Deák Ferenc utcában. 1934 és 1942 között minden nyáron leutaztunk. 1942 után már csak a szüleim, mert beléptem a jezsuita rendbe, ahol most ünneplem 70 évi szerzetességemet. A Bakony Egyesület nagyon aktív volt. Sokat kirándultunk, főleg a Wolf testvérek vezetésével. Voltunk Kardosréten, Tündérmajorban, a Gerence-völgyében. Bakonybélbe szekérkaravánnal mentünk (busz még akkor nem volt). A bencés apát úr kedvesen fogadott, hiszen ismerte és becsülte a kirándulásokat szervezőket. Persze vasúton mentünk Csesznekre, Bakonyszentlászlóra, a közelebbi környékre pedig az ipari kisvasúton. Nagyon élveztem a zirci nyarakat. Szép misékre és zsolozsmákra is mentünk az apátsági templomba. Kulcsunk is volt az "angolkertbe" (ezt egy szóban írták akkor), ahol a pávák lehullott tollait gyűjtöttem. Szép strand is épült a Bakony Egyesület kezdeményezésére. A Rákóczi téren kiváló cukrászda volt, a Piedl-féle cukrászda, és a híres Hindler étterem, ami kaszinónak is szolgált. Mindenki megcsodálta az akkor fiatal szépséges Hindlernét.Zirc már a harmincas években kulturált turistaközpont lehetett. Emlékszem, hogy a nyári hőségben az utcákat is öntözték. Ennyi talán elég."
 +
<br>'''Örülök, hogy sikerült egy személyes visszaemlékezést is idézni, bizonyára már csak kevesen vannak, akik még élnek, és emlékeznek az akkori nyarakra. Ezzel az írással egyrészt tiszteletemet szeretném kifejezni zirci őseink iránt, akik csaknem 300 éve itt éltek, dolgoztak, sokat tettek a településért, mint tisztes iparos emberek. Remélem, hogy ezzel én is hozzájárulok ahhoz, hogy napjainkban is méltóképpen emlékezzünk rájuk, akik saját korukban is példát mutattak. Másrészt köszönetemet szeretném kifejezni családomnak, és mindazoknak, akik munkámban segítettek, adatokat pontosítottak, biztattak. Remélem, hogy ez a Zirc egyik aranykorának tekinthető évtized az összefogás, jó hozzáállás, önzetlenség példájával ma is mintaértékű.'''
 +
<br>Cuhavölgyi Klára
  
Az egyik legfontosabb feladat volt, hogy az ideérkező nyaralóknak, turistáknak számban és minőségben megfelelő lakást tudjanak biztosítani. A kiadó lakások összeírását Zircen Pataky Sándor községi irodatiszt vállalta 1931.decemberben.  A zirci lakások egységárai a lakások minősége szerint 35-65 pengő között változtak. Tervbe vették, hogy a lakásadók minden kiadott szoba után hetenként 50 fillért fizetnének. A vidéki lakások összeírására két füzetet állítottak össze, egyik az érintett községben maradt, a másik példányt vissza kellett küldeni a Bakony Egyesületnek.
+
=A jegyzőkönyvek alapján a tagokról az alábbi névsor állítható össze=
<br> A nyaralókra vonatkozó statisztikát az év vége felé tartott közgyűléseken ismertették, de 1937 után ilyen számadatokat már nem találunk. A statisztikára vonatkozóan megállapították, hogy ennél többen nyaraltak, csak az egyesülethez járulék címén ennyi személy után folyt be jutalék.
+
{|
<br> 1932-ben 40 család nyaralt Zircen, 100 családtag <br> 1933-ban 60 család nyaralt Zircen, 200 családtag <br> 1934-ben 400 fő nyaralt<br> 1935-ben 600 fő nyaralt, és 1500 kiránduló, átutazó vendég <br> 1936-ban 320 nyaraló, 6-700 turista és 1200-1500 átvonuló vendég<br> 1934. áprilisban a Víkend Egyesület nyaraltatási akciója terveként 50 fiatal bécsi ifjút kívántak egyes családoknál elhelyezni. <br> Dr. Luksz Sándor 1936. júliusban felvetette, hogy a kiadandó szobákat az egyesület egészségügyi szempontból vizsgálja felül, és a jövő nyaralási idényben a lakáskiadások ügyét kizárólag az egyesület intézze, hogy elejét vegyék a visszaéléseknek. Előfordult, hogy egy szobáért 100 pengőt kértek. Dr. Szokoly Frigyes javasolta, hogy a vasútállomáson táblát rakjanak ki, hogy nyaralási ügyben felvilágosításért és panaszokkal az egyesület községházán működő megbízottjához forduljanak.  1937 tavaszán a kérdés újra felvetődött, és megállapították, hogy nincs lehetőség a lakás- és élelmezési árak hatósági befolyásolására, csupán az egyesület nem ajánlja, és nem javasolja, hogy a vendégek ilyen helyen vegyenek ki lakást, illetve étkezzenek.  Ez évben megbízták Villányi István nyugalmazott tanítót, hogy 80 pengő szezondíj ellenében vállalja az egyesület levelezését, idegenek irányítását, lakásbeszerzést.<br> '''Az élelmezésre vonatkozóan'''1932 márciusában egyedül Hindler vendéglőssel tudtak megegyezni, aki egy teljes napi ellátást 2.40 pengőért tudta vállalni. Az egyesület támogatta Vizer János kérvényét, aki vállalta, hogy Zircen vasúti vendéglőt állítson fel. Ez Holitscher Károlynak a MÁV elnökigazgatójánál tett lépéseinek volt köszönhető, miután a MÁV Zircen vasúti vendéglőt engedélyezett. Ez év végén összegzésképpen megállapították, hogy a nyaralóktól sok panaszt hallottak az étkezésre vonatkozóan, étkezdét kellene felállítani.  1933 márciusában, már a szezon beindulása előtt sürgették a vendéglősök beszervezését.<br> 1934. június 8-án a Legényegylet helységben ülést hívtak össze, hogy a zirci lakáskiadók, vendéglősök, kereskedők járuljanak hozzá az egyesületnek Zirc és a Bakonyt propagáló kiadásaihoz. Ismertették az eddig elért eredményeket, a nyaraltatás ügyét, a strand kiépítését, az állomástól a községbe vezető út kiépítéséhez való hozzájárulást, a postásház építését. Mindezek a Bakony megismertetését, és idegenforgalmának növelését eredményezték. Az egyesület bevételei a tagdíjakból, és a hangversenyek, bálok rendezéséből tevődtek össze, ez azonban komolyabb kiadást nem tett lehetővé. A hozzájárulás mértéke lakáskiadók esetében szobánként 1.50 pengő az egész szezon idejére, a kereskedők és vendéglősök pedig képességükhöz mérten, hogy a 300 pengő hirdetési költséget fedezni tudják. Nem az egyesület támogatásáról van szó, hanem a saját érdekükről, tehát a társadalom, a közösség érdekéről. <br> 1934 júliusában az egyesület hirdetőtáblát állított fel a Rákóczi téren, a Stadler-féle trafik oldalán. Ezen három hirdetmény állt, a turisztikai osztálytól a hetenkénti kirándulásokról, a vendéglősök névsora, akik a nyaralóknak ellátást tudnak biztosítani, a harmadik pedig a hetenkénti vacsora utáni összejövetelek ismertetése. 1934 szeptemberében megállapították, hogy a nyaralók általában elégedettek voltak a lakás és a koszt kifogástalan és méltányos árával, örültek annak, hogy egész nyáron át rendeztek kirándulásokat. <br> A Zircen létesítendő szálló kérdése 1936 áprilisában újra felmerült. Holitscher Károly elnök úr a szállóépítés és fenntartás rentabilitását kockázatosnak tartotta, inkább valamely közintézmény által építendő üdülőház létesítését szorgalmazta. 1942 áprilisában egy budapesti idegenforgalmi szakember, dr. Károlyi Zsigmond többször tárgyalt arról, hogy Zircen, és esetleg annak közelebbi környékén komfortos szállót építsenek, sajnos azonban a tárgyalások abbamaradtak. Az elnök, dr. Tóth Aurél nagyon pártfogolta egy Zircen megépítendő szálloda ügyét, azt szükségesnek, célszerűnek és okvetlenül megvalósítandónak tartotta. Felmerült még az is, hogy az állami kisajátításra kerülő pénzeskúti birtokon is alkalmas, erdővel is összefüggő terület van, ahol nagyobb szabású szállót lehetne létesíteni. A következő évben (1943) azonban a háborús nehézségekre hivatkozva is a szálloda tervét elejtették, remélve, hogy a háború befejezése után a tervet újra elővehetik. Egyébként érthető módon a nyaraltatási propaganda is csak korlátozott mértékben működött ezekben az években.<br> '''Kik voltak a szobakiadók?''' 1934. június 8-án tartott gyűlésre meghívták a lakáskiadók, kereskedők és vendéglősök képviselőit, itt olvashatunk egy névsort, ami nyilvánvalóan nem teljes. <br> Nesztinger Vilmos, Nagy Károly, Gubicza József, Wittmann Rezső, Várady Jenő dr., Pápai János, Szabó Jenő, özv. Kövess Andorné, Windhoffer Ernő, Szemmelweisz Vince, Kaufmann József, Istenes Ferenc, Burghardt Pál, Gácsi Pál, Wolf János, Rédl Andrásné, Rotter Antal, Benács Mihály, Lakosi Antalné, Udvardy Antal, Streibl Miklós, Vizer János, Fekete Ferenc, Kállay József (mint a Háztartási Szövetkezet képviselője). <br> '''Kik nyaraltak Zircen?''' A Zirc és Vidéke ilyen rovatcím alatt közölte a nyaralók névsorát. A legtöbb nyaraló Budapestről érkezett, foglalkozásukat tekintve tisztviselők, tanárok, mérnökök, gyógyszerész, ügyvéd. Sok a nyaraló feleség a gyerekekkel, a férjek talán a hétvégékre jöttek el.  Néhány nevet megemlíthetünk, ízelítőül. <br> 1935. július 7-én a következő neveket olvashatjuk: Dr. Lukátsy Géza ügyvéd Szegedről, Petrik Margit és Olga tanárnők Budapestről, Kósa Pál mérnök, felesége és Péter fia  Budapestről, Balassa Dezsőné, Péter és Gábor gyermekével Budapestről, Pogány Aladárné és Zsuzsanna leánya Budapestről, Sterl József tisztviselő felesége és Éva leánya Budapestről, özv. Kálmán Jenőné Budapestről, Fantusi Hugó tisztviselő Párkányból, Pál Vilmosné és leánya, Ilonka Budapestről, Sinkó Zsigmond cégvezető, István és János gyermeke Budapestről, Pick Fülöp tisztviselő felesége, Sarolta és Irma gyermeke  Budapestről, Sevin Henrik mérnök neje és Helga leánya Budapestről, Koronczi Ferencné, Vera és Imre gyermeke Budapestről, Schalk Hugóné, Marian és Ervin gyermeke Budapestről, dr. Szabó Lászlóné László fiával Budapestről, Burián Róza tanárnő Budapestről, Kunczer Gyula főtisztviselő felesége és Olga leánya Budapestről, Krommer Ferenc titkár és felesége Budapestről, dr. Jancsó Kálmánné, Katalin, Kálmán gyermekével Újpestről, Némai Elza gyógyszerész Budapestről, Szenes Béláné, György és Vera gyermekével Budapestről, Reisz Rudolfné György fiával  Budapestről, dr. Aichner Albert ügyvéd feleségével, Magda és Albert gyermekével Budapestről, Fischer Lajosné, Aranka , Gabi, Nelli gyermekével Budapestről, Ember Elek gyógyszerész  feleségével és Viki leányával Budapestről. Horváth Gyula szabómester és felesége Újpestről, Sarkadi Aladár fővárosi színész és felesége Budapestről, Herczenig Márkné és gyermekei Budapestről, Czobor Miklós királyi ügyészségi alelnök és felesége Budapestről, Oltvay Nándorné és gyermekei Budapestről, Fenyves Károly kereskedő Budapestről, Simonyi Margit tanárnő Budapestről, Róna Rudolf főtisztviselő és családja Budapestről, Valló Gyula mechanikus és felesége Győrből, Élő István gyógyszerész Budapestről.
+
|A
=Községfejlesztés, strand, öntözés=
+
*Adami János kőfaragó mester
A zirci strandot tulajdonképpen a Bakony Egyesület egyes tagjaiból alakult alkalmi egyesülés hozta létre 1931 nyarán. Lelkes szószólója volt az ügynek dr. Scherer János, aki a Zirci Takarékpénztártól erre a célra felvett hitelt. A hitelt évenként törlesztették a befolyt strandbelépők árából. A későbbiekben kiderült, hogy ez az üzem hasznot hajtó üzleti vállalkozásnak nem volt tekinthető, a befolyt jövedelem csak a rezsiköltségre és a karbantartásra volt elegendő. A strand kiépítéséhez a Cuha-patak vizét felduzzasztották, ellátták a szükséges vízművekkel, így a község részére nyilvános fürdőüzemet létesítettek. Kasper József vállalkozó és Kasper Kálmán irányítása mellett 1931. július 15-re készült el a létesítmény. Külön medence volt a felnőttek, egy kisebb a gyerekek részére. Kabinokat állítottak fel, a területet bekerítették. Mivel a strandfürdő csak a Streibl vendéglő (ma Bagolyvár) udvarán keresztül volt megközelíthető, felkérték Pápai János apátsági erdőmérnököt annak intézésére, hogy a Tó utcában az apátsági illetménykertből egy méteres sávot használatra engedjen át az egyesületnek gyalogjáró céljára.  1932 májusában dr. Scherer János közölte, hogy a strandfürdő építési munkálatai befejeződtek, a strandfürdő megnyílt. Meghatározták a belépőjegyeket és a fürdési rendet. 1932 márciusában dr. Scherer János javaslatára a szezonra a családjegyet 4 személyre 25 pengőért, 4 személyen túl 30 pengőért adtak. Ez az egyesületnek állandó és biztos bevételt jelentett.  A fürdőidőre vonatkozóan azt javasolta, hogy amennyiben a rend tagjai nem tartanak igényt a strandfürdőre, reggel 8-10-ig csak a nők fürödhetnek, délelőtt 10-től este 7-ig pedig családi fürdő lenne. Fürdőmester alkalmazását is indokoltnak látta, aki egyben ellátta a strand pénzügyeit. 1932 júliusában megállapították, hogy mivel a csak a nők részére reggel 10 óráig megállapított fürdési időt beszüntetik, mivel eddig senki sem vette igénybe, az új rend szerint reggel 7-től fél 11-ig csak a férfiak fürödhettek, utána közös fürdés lehetséges a sötétség beálltáig. 1932 szeptemberében a strandfürdő vízjogi engedélyezése ügyében dr. Szigethy László megtette a szükséges lépéseket. A stand ügyében elmondták, hogy „hüsselő” csarnokot létesítettek, amelyet Rezeli vendéglős vett bérbe. Mélységjelző táblákat és fürdőórát szereztek be, "jövőre 2 vagon homokot kellene a strandhoz szállítani, és vízszivattyúra is szükség lesz". 1933 márciusában a Zirci Takarékpénztár felhívta az egyesületet a hiteltörlesztésére. Dr. Scherer János indítványozta, hogy az egyesület a községgel együtt kérje a strandfürdő vízjogát.  1934. júliusban felvetődött, hogy a strandon kevés a kabin, legalább 5 új kabint kellene felállítani.  Pápai apátsági erdőmérnök a vízrajzot a vízjog megszerzése céljából elkészítette és beadta az egyesületnek. 1942 tavaszán tartott közgyűlésen felmerült, hogy a fövenyfürdő medencéjének alját ki kellene betonoztatni, és a Tó utcai gyalogjárót rendbe hozni, mert a posta építése óta az állapot sürgős megoldásra szorul. Az egyesület Zirc község vezetéséhez írt ez ügyben. Az egyesület utolsó közgyűlésén, 1944. szeptemberben kimondták, hogy a strandfürdőt a jövőben külön szakosztályként, külön pénzkezeléssel fogják működtetni, az apátsági területrész tulajdonjogának rendezésével. A Zirc nagyközség bírójával, Szalay Jánossal kötött szerződés szerint a jövőre vonatkozóan megállapodtak, hogy 1944. október 1-jétől 1953. szeptember 30-ig a standfürdőt a Bakony Egyesület tartja használatban és kezelésben.
+
*Adorján Sándor Zircen dohányárudája volt, nótaszerző
[[Image:Strandfürdő 1941.jpg|Strandfürdő 1941.|center|400px]]
+
*Agárdi Jenő dr. Veszprém
<br> '''Portalanítás''' A kulturált nyaralási körülmények megvalósításához szükséges volt a község portalanítása, meg kellett szervezni az utak öntözését. Az egyesület 1932 májusában programjába vette Zirc portalanítását. Szigethy László úr közbenjárására Zirc megkapta a megyei öntözőkocsit, júliusban egy pár lóval és két napszámossal megkezdték az öntözést. A következő évben a megyei öntözőkocsit Zirc többet nem kaphatta meg, más megoldást kellett keresni. Walla Ferenc egy nagy szeszes hordót, Fischer Lajos dr. négy kereket, Holitscher Károly a bognár munkáját ajánlotta fel egy öntözőkocsi összeállításához, díjmentesen. Az öntözés kérdése 1935. júliusban merült fel újra, akkor dr. Werner Adolf apát úr felajánlotta régi autójának alvázát azzal a kikötéssel, hogy csakis öntözésre használható, és az öntözést minden nap az Apátság és az állomás közötti útszakasszal kell kezdeni. Holitscher Károly javaslatára a Bakony Egyesület kérte az Apát urat arra, hogy az autót a községnek adja át, így az üzemben tartást, és más kiadásokat a község viselte. Az egyesület a nyári mulatság jövedelméből juttatott erre a célra. 1936. júliusban Ligeti Lajos rendes tag beszámolt az öntöző autó javításáról. A motor, a karburátor és a rugó javítása kb. 250 pengőbe került, de ezzel elérték, hogy az autó kevesebb benzint fogyasztott, és eredményesen tudtak öntözni.<br> '''Közlekedés, utak''' Holitscher Károly úr javaslatára a községbe vezető utak bejáratainál figyelmeztető táblákat állítottak fel, hogy az autósok és motorosok lassabban hajtsanak. Ugyancsak ő lobbizott annak érdekében, hogy a Győrből Zircen át a Balatonhoz vezető állami út minél hamarabb megvalósuljon. 1936. áprilisban Kerschbaummayer Henrik kérte Holitscher Károly elnök közbenjárását a vármegyénél, hogy a Rákóczi tértől a Kossuth Lajos utcán át a falu végéig húzódó utat a megyei költésvetés terhére javítsák ki.<br> '''Rákóczi tér ügye''' 1934. februárban tartott közgyűlésen helyeselték a község képviselő-testületének azt az elhatározását, hogy a zirci kirakodóvásárt a piactérről helyezzék el. Ez az egyesület propagandájával, a nyaraltatással kapcsolatban előnyöket jelentett, ezen kívül a tér fásításának ügyét is pártfogolták. Dr. Szigethy Lajos hozzászólásával azonban egyetértettek, amennyiben a vásárok kijelölésére a Kossuth Lajos utca nem megfelelő, egyrészt mert országút menti térségről van szó, másrészt szűk a tér a vásár tartáshoz. Ezt a véleményét az egyesület írásos formában is beadta a község képviselő-testületéhez.<br> '''Padok készíttetése''' A polgárosodó községképhez hozzájárult, hogy már 1932-ben Walla Ferenc elnök úr indítványára az egyesület 50 pengő költséggel és egyesületi felírással padokat csináltatott, hogy a Rákóczi téri ligetben helyezzék el azokat. Padot állítottak a tündéri határkő Mária szobornál, és több padot a kardosréti út mellett az erdőben. A padokat „Bakony Egyesület” felírással látták el.<br> '''Postásház megépítése''' A Bakony Egyesület 1934. július 20-án tartott közgyűlésén a Postásház ünnepélyes megnyitását jegyzőkönyvbe foglalták, mert ennek megvalósításában nagy szerepe volt az egyesületnek. A megvalósításban kiemelték Fabinyi Emil mérnök úr terveit, Kasper Kálmán, Wolf János, Holly Emil mesterek szép munkáját dicsérték. A korabeli szöveg így hangzott: „Dr. Tóth Aurél társelnök annak az óhajának ad kifejezést, hogy az 1934. év július 3-án a Postás Erdei Ház ünnepélyes megnyitása jegyzőkönyvbe foglaltassék megörökítés céljából, mert ennek létrehozásában nagy szerepe van a Bakony Egyesületnek.
+
|
A Postás Erdei Ház létrehozásának másik fő úttörője Holitscher Károly országgyűlési képviselőnk volt, ki felhívta Fabinyi miniszter figyelmét a Bakony Egyesület terveire.
+
*Amberg András kereskedő
A miniszter úr és báró Szalay Gábor, a posta vezérigazgatója magukévá tették a tervet, és azt a M. Kir. Postaszemélyzet Jóléti Alapja anyagi erejéből meg is valósították.  
+
*Amberg József fakereskedő
De ünnepelt Zirc községe is 1934. július 3-án az üdülőház felavatása alkalmával, mert a község is átérezte az idegenforgalma fejlődése szempontjából ennek jelentőségét. Az üdülőházat Werner Adolf dr. zirci apát szentelte fel a kereskedelemügyi miniszter és a kíséretében volt országgyűlési képviselők, a postavezető főtisztviselői és nagyszámú közönség jelenlétében. A felszentelési aktus után következett a felavatási ünnepély, amelyet a Cecília énekkar által énekelt „Hiszekegy” vezetett be. Ezt követően báró Szalay Gábor, mint a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója és a Magyar Királyi Postaszemélyzet Jóléti Alapítványa felügyelő bizottságának elnöke mondott beszédet, kiemelve azt, hogy ezen alkotás pihenést, felüdülést nyújtson a nehéz, a nemzet életének fontos területén dolgozó emberek számára. Köszönetet mond a zirci apátnak, aki telket, fát, a ház és az út megépítéséhez a követ bocsájtotta rendelkezésre. Végül megemlíti, hogy nemcsak anyag és pénz fogtak össze, hanem a legszebb erkölcsi erők, melyeknek összefogásán múlik a nemzet jövendő sorsa. Walla Ferenc, a Bakony Egyesület elnöke elsősorban báró Szalay Gábor vezérigazgatónak, s a 14 tagú intézőbizottságnak mond köszönetet az Erdei Ház ügyének felkarolásáért, és ezáltal a Bakony vidékének propagálásáért. "A Bakony, amelyért a Bakony Egyesület dolgozik, szeretettel várja vendégeit, árnyékos erdejével, üdítő levegőjével, napsugarával, midőn pedig fehér hótakaró borul a Bakony lejtőire, a nádfedeles, búbos kemencés erdei házban a bakonyi nép meleg szeretete árad majd feléjük."
+
|
[[Image:Dr.Werner Adolf apát úr felszenteli a Postásházat 1934. július 3..jpg|Dr.Werner Adolf apát úr felszenteli a Postásházat 1934. július 3.|400px]]
+
*Antalfi Lestár lókúti, bakonynánai plébános
<br>Dr.Werner Adolf apát úr felszenteli a Postásházat 1934. július 3.
+
*Árvay György m. kir. állampénztári tanácsos
 +
|}
 +
{|
 +
|B
 +
*Baumel Sámuel kereskedő, méteráru boltos
 +
*Becske Zoltán villamossági cikkek, „Bakony kristályvíz” mozi üzemeltetője, vállalkozó
 +
*Belák Endre dr. vármegyei tiszti főorvos
 +
|
 +
*Birovszky Gyula
 +
*Borenich Kálmán tanár
 +
|
 +
*Borián Elréd dr. plébános Porva, Bakonynána
 +
*Breinich Hilda gépíró, tisztviselő
 +
|}
 +
{|
 +
|C
 +
*Chapó István
 +
*Czakó József ipari tanonciskola igazgatója
 +
*Cseh László
 +
*Csekme Károly
 +
*Cser Cézár OCist rendi esperes
 +
|
 +
*Cseresnyés Jenő dr. kir. közjegyző
 +
*Cseresnyés László dr. ügyvéd
 +
*Csokonay György dr.
 +
*Csokonay Zsigmond OCist ker. esperes, ciszterci tanár, tanfelügyelő
 +
*Czobor Béla kéményseprő mester
 +
|
 +
*Czobor Gyula tűzrendészeti felügyelő
 +
*Czobor Miklós zirci főszolgabíró
 +
*Czobor Miklós id.nyugalmazott tanító
 +
*Czobor Pál
 +
|}
 +
{|
 +
|D
 +
*Dégi Antal
 +
*Droksch Adolf órás, ékszerkereskedő
 +
|}
 +
{|
 +
|E
 +
*Erdey Mária
 +
|}
 +
{|
 +
|F
 +
*Farkas Antal
 +
*Fegyveres Ferenc takarékpénztár vezető
 +
*Fehér György
 +
|
 +
*Fischer Lajos dr. pénzeskúti földbirtokos
 +
*Forst Ferenc dr. fogorvos
 +
|
 +
*Füredi László körjegyző Olaszfalu
 +
|}
 +
{|
 +
|G
 +
*Gábor Ödön vitéz dr.
 +
*Gajzágó Gyula vitéz kir. végrehajtó
 +
*Gasparics Vince
 +
|
 +
*Gerlei Ferenc kir. telekkönyvvezető
 +
*Gertl József
 +
|
 +
*Gfellner József körjegyző Bakonybél
 +
*Gyulai Gyula
 +
|}
 +
{|
 +
|H
 +
*Halász Ferenc dr. járási állatorvos
 +
*Halász Piusz dr. OCist, teológiai tanár
 +
*Hamuth János dr. polgármester Pápa
 +
*Hebling Sándor vendéglős „Bergli”
 +
*Hegyi Kapisztrán dr. OCist apáti titkár
 +
*Herceg Valér plébános Esztergár
 +
*Hoffer Imre kocsmáros és mészáros
 +
*Holitscher Károly orsz.gyűl. képviselő, csetényi földbirtokos
 +
|
 +
*Holl András
 +
*Holly Emil bádogos vízvezetékszerelő
 +
*Horváth Antal dr. kir. járásbíró
 +
*Horváth Ernő
 +
*Horváth Ferenc körjegyző Borzavár
 +
*Horváth József Porva
 +
*Horváth Kázmér Szentgotthárd
 +
|
 +
*Horváth Konstantin dr. OCist zirci perjel
 +
*Horváth Lajos dr. Veszprém vármegye alispánja
 +
*Horváth Szaléz dr.OCist teológiai tanár
 +
*Huff János Bakonynána
 +
*Huff József Bakonynána főerdőmérnök
 +
|}
 +
{|
 +
|I
 +
*Istenes Ferenc terménykereskedő
 +
|}
 +
{|
 +
|J
 +
*Járó Gábor
 +
*Jeszenszky Aurél
 +
*Jókay Ihász Miklós dr. gazdasági főtanácsos
 +
|}
 +
{|
 +
|K
 +
*Kádár Antal
 +
*Kasper János id. kőműves és ácsmester
 +
*Kasper József építőmester
 +
*Kasper Kálmán cementárú műhely, kőművesmester
 +
*Kasper Pál
 +
*Kaufmann József
 +
*Kaufmann Lajos apátsági főszakács
 +
*Kemenes Pál tanár
 +
*Kende Ádám dr. Pápa
 +
*Kenessey Zoltán dr. vármegyei másodfőjegyző
 +
|
 +
*Kerschbaummayer Henrik ipariskola igazgatója
 +
*Kertész Károlyné
 +
*Kiss Szerafin bakonybéli házgondnok, perjel
 +
*Kolb Ciprián dr. Borzavár
 +
*Koller Károly dr. körorvos
 +
*Kostyelik Kajetán ciszterci házgondnok
 +
*Körmendy István dr. szolgabíró Zirc
 +
*Kőrös István cipészmester
 +
*Körös János pékmester
 +
|
 +
*Kőrösy Zoltán dr. ügyvéd
 +
*Kőszegi Béla szabó, ruhakereskedő
 +
*Kövesi Gyula id. cipészmester
 +
*Kukányi Béla dr.kir. járásbíró
 +
*Kukoda János
 +
*Kukoda Miklós OCist zirci plébános, esperes
 +
*Kuntzl Ernő dr. ügyvéd
 +
*Kurdy Rudolf körjegyző Bakonyszentkirály
 +
*Küzdi Aurél OCist, zirci plébános, apáti irodaigazgató
 +
|}
 +
{|
 +
|L
 +
*Lakatos Lajos dr. fogorvos
 +
*Lambert István asztalos
 +
*Létray Gyula apátsági karnagy, énektanár
 +
*Lier Frigyes
 +
|
 +
*Ligeti Lajos jegyző
 +
*Link Nándor zirci bíró
 +
|
 +
*Liptai Béla zirci állomásfőnök
 +
*Luksz Sándor dr. zirci kórházigazgató, járási tisztifőorvos
 +
|}
 +
{|
 +
|M
 +
*Masszi József kántortanító Zircen
 +
*Mészáros József
 +
|
 +
*Molnár Rajmund dr. OCist. hittudományi doktor
 +
*Molnár István Bakonynána
 +
|}
 +
{|
 +
|N
 +
*Naszályi Emil dr. OCist teológiai tanár
 +
|}
 +
{|
 +
|O
 +
*Odry Lehelné
 +
*Ott Lajos nyomda, könyvkereskedés Zirc
 +
*Ott László lakatosmester, autójavító műhely
 +
|}
 +
{|
 +
|P
 +
*Pálfi József
 +
*Pápay János apátsági erdőmérnök
 +
*Pataky Sándor községi irodatiszt
 +
*Pellion László m. kir. állampénztári főtiszt, korábban kórházi gondnok
 +
|
 +
*Piedl András ifj. cukrász Zircen
 +
*Pisztel Jenő körjegyző Bakonyszentlászló
 +
*Pleva László telekkönyvvezető
 +
*Pomázi Celesztin
 +
|
 +
*Pulay József dr. királyi közjegyző
 +
*Punk Antal mészáros hentes Zircen
 +
*Puskás István dr.
 +
|}
 +
{|
 +
|R
 +
*Rácz Dezső kereskedő
 +
*Radly Lajos
 +
*Rauzer János járásbírósági altiszt
 +
|
 +
*Rentz István dr. főszolgabíró
 +
*Rimaszombati Imre dr. ügyvéd
 +
|
 +
*Rosenberger Mór vaskereskedő
 +
*Ruzsonyi Béla dr. állatorvos
 +
|}
 +
{|
 +
|S
 +
*Sántha Olivér
 +
*Scherer Endre kereskedő
 +
*Scherer János dr. szolgabíró Veszprém
 +
*Schvarner Gyula
 +
*Skobrák Ferenc
 +
|
 +
*Somló Ferenc Óbánya
 +
*Stark József Borzavár tanító (Szántóra magyarosított)
 +
*Stein Ferenc terménykereskedő
 +
*Steiner József Románd
 +
|
 +
*Stenzel Károly
 +
*Streibl Miklós vendéglője volt a Bagolyvárban
 +
*Sült Lajos dr. járási főszolgabíró
 +
*Sümeghy László dr. szolgabíró
 +
|}
 +
{|
 +
|SZ
 +
*Szabó Ferenc
 +
*Szabó Jenő apátsági alkalmazott
 +
*Szabó Vilmos apátsági alkalmazott
 +
*Szalay János zirci bíró
 +
*Szász Kálmán dr. Veszprém
 +
*Székely Artúr OCist.
 +
|
 +
*Szemmelweisz Ferenc dr. körorvos Zirc
 +
*Szemmelweisz Károly dr. kórházigazgató Zirc
 +
*Szigethy László dr. ipartestületi ügyész, ügyvéd, járásbírósági elnök
 +
*Szilágyi Miklós vitéz, „kávés” a mozi helységben
 +
*Szita László pék Zircen
 +
|
 +
*Szokolszky Jenő jegyző
 +
*Szokoly Frigyes dr.
 +
*Szokoly János községi főjegyző
 +
*Szupper István
 +
|}
 +
{|
 +
|T
 +
*Takács Győző dr., kórházi orvos
 +
*Teke László Dudar
 +
*Tomay Győző villamosság
 +
*Tóth Ágoston számvevő
 +
*Tóth Aurél dr.ügyvéd, apátsági jogtanácsos
 +
|
 +
*Tóth Béla dr.
 +
*Tóth György
 +
*Tóth Jenő dr.
 +
*Tóth Sándor földbirtokos
 +
|}
 +
{|
 +
|U
 +
*Udvardy Antal festő vállalkozó
 +
|}
 +
{|
 +
|V
 +
*Vajda István ifj.
 +
*Valent András
 +
*Varga Béla orvostanhallgató
 +
*Varga Gyula községi jegyző
 +
|
 +
*Varga Virgil dr. OCist
 +
*Várkonyi Fidél dr. OCist zirci esperes, teológiai tanár
 +
*Veilandics (Várhegyi) Mátyás kántortanító
 +
*Veimper János
 +
|
 +
*Veress Béla postamester
 +
*Veress Zoltán
 +
*Vizer Endre járásbírósági irodai kezelő
 +
|}
 +
{|
 +
|W
 +
*Walla Ferenc tündérmajori földbirtokos
 +
*Walla Tibor kardosréti földbirtokos
 +
*Walleshausen Alfréd vitéz
 +
*Weber Arnulf jószágkormányzó, gazdasági főtanácsos
 +
*Weber Ferenc kőművesmester
 +
|
 +
*Wéber (Vándor) Ferenc ifj. építész
 +
*Wetzl Nándor községi bíró
 +
*Wilde Béla műbútorasztalos
 +
*Windhoffer Ernő tanító
 +
|
 +
*Wittmann Mihály építőmester
 +
*Wolf Ferenc (Cuhavölgyi) állatorvos
 +
*Wolf János ácsmester vállalkozó, zirci bíró
 +
*Wolf László (Czuhavölgyi) középiskolai tanár
 +
|}
 +
{|
 +
|X
 +
*Xeravits József férfiszabó, Polgári Olvasókör elnöke
 +
|}
 +
{|
 +
|Z
 +
*Zádor István dr. OCist apátsági titkár
 +
*Zalai János dr. zirci gyógyszerész
 +
|
 +
*Zemplén György dr. OCist, a teológiai főiskola igazgatója
 +
*Zimay Ödön dr. zirci járásbíróság elnöke
 +
|
 +
*Zsigmond János piarista tanár, szakíró.
 +
|}
 +
{|
 +
<gallery mode="packed" heights="260px" perrow="4" >
  
 +
Fájl:Wolf (Cuhavölgyi) Ferenc túravezető.jpg|Wolf (Cuhavölgyi) Ferenc túravezető
 +
Fájl:Wolf (Czuhavölgyi) László túravezető.jpg|Wolf (Czuhavölgyi) László túravezető
 +
Fájl:Az egyesület egyik prospektusának címlapja.jpg|Az egyesület egyik prospektusának címlapja
 +
Fájl:Zirci látkép Ott Lajos papírkereskedése kiadásában.jpg|Zirci látkép Ott Lajos papírkereskedése kiadásában
  
<br>  
+
</gallery>
  
 
+
'''[[A Bakony Egyesület jegyzőkönyvei 1931-1944|Előzmény]]&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; '''
----
+
<center>
+
'''[[#Tartalomjegyz.C3.A9k|Tartalomjegyzék]]&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; [[A Bakony Egyesület jegyzőkönyvei 1931-1944/Kultúra, ismerkedési est, bálok, koncertek|Folytatás]]'''  
+
</center>
+
----
+

A lap 2022. március 8., 15:18-kori változata

Kultúra, ismerkedési est, bálok, koncertek

Az, hogy a zirci idegenforgalom ilyen eredményes lett a múlt század harmincas éveiben, nemcsak a Bakony hegyvidék szépségeinek, a kitűnő természeti adottságoknak volt köszönhető, hanem Zirc évszázados szellemi értékeinek is. Az egyesület által kiadott prospektusokban felhívták a figyelmet a legrégibb műemlékre, a 13. századi pillérkötegre, a barokk apátsági templom látnivalóira. A 65.000 kötetes apátsági könyvtár nevezetességeire, főleg a könyvtár nagytermét díszítő, szent Bernát életéből vett jeleneteket ábrázoló két hatalmas, Franciaországból idekerült gobelinre, valamint a Wilde Mihály által készített intarziákra. Az apátsági régiséggyűjtemény megtekintését is ajánlották, kívánságra ezeknek csoportos látogatását megszervezték. Láthatók voltak az egyiptomi gyűjtemény (múmia, szobrok, feliratok), római, népvándorláskori emlékek, „Bakonyiensia” címen bakonyi, főleg Zirc környékén talált természeti emlékek, festmény- és érmegyűjtemény.
Az 1814-ben megalkotott angolpark több száz fafajtával, egzotikus, ritka növényeivel, a halastó a hattyúkkal, a parton sétáló pávákkal is nyitva állt a közönség előtt. A nyaraló közönséget szívesen invitálták esténként, vacsora utáni összejövetelekre. Rendszeresen tartottak ismerkedési esteket is. 1935-ben a „Veszprém – Bakony – Balaton hét” ünnepségeiben részt óhajtottak venni, terveik között szerepelt vadászati- és agancskiállítás, fogatverseny, és egy szabadtéri előadás a Cuha völgyében, a „Szép Ilonka” c. színmű megrendezésével. A strandon „Velencei estet” kívántak rendezni, Az est rendezősége nevében vitéz Gajzágó Gyula, Szokoly Frigyes és Wolf László elvállalták a villany bevezetését a strandra – céljuk az is volt, hogy így a strandoló közönséget rádióval szórakoztassák. A „Velencei est” programja délutáni úszóversennyel kezdődött, majd mókás játékokkal szórakoztatták a közönséget. Este lampionvilágítás volt, tűzijáték, majd tánc és mulatság hajnalig. Bálok. Az egyesület működéséhez szükséges anyagi fedezet részben a tagdíjakból, valamint a lakáskiadóktól és vendéglősöktől kapott hozzájárulásból, másrészt a téli szezonban tartott műsoros estek bevételéből származott. Érthető, hogy nagy súlyt fektettek ezeknek a megrendezésére. 1933. január 8-án az egyesület szervezésében megtartott műsoros estély tiszta bevétele 335 pengő volt. 1934. január 6-án tartott műsoros est tiszta bevétele 156 pengő volt, az előző évinek csak a fele. Az est színvonaláért köszönetet mondtak Létray Gyula karnagy úrnak, a Zirci Filharmonikusoknak, Székely Artúr rendezőnek, Rhosóczy Gabriella és Felber Pál veszprémi vendégszereplőknek, Scherer Manci, Neuhauser Mariska és Droksch Sándor műkedvelőknek, továbbá az élelmiszerek eladásánál résztvevő zirci hölgyeknek. 1943. április 16-án megtartott közgyűlésen úgy határoztak, hogy az egyesület csaknem teljes készpénzvagyonát, 500 pengőt a Reguly szobor felállítására adományozzák. Ezzel az egyesület alapszabályában foglaltakat teljesítették, hiszen Zirc nagy szülöttének, a magyarságkutató nyelvésznek állítottak emléket. Másrészt a háborús körülmények között mindinkább elértéktelenedő pénzt nemes célra fordították.

Egy hajdani nyaraló visszaemlékezése

A mai Zircen is sokan emlékeznek arra, hogy családjuk, rokonaik, ismerőseik lakást adtak ki a nyaralóknak. Nemcsak jövedelemforrás volt számukra, hanem sokszor évekig, évtizedekig tartó kapcsolat alakult ki, jó ismerősökké, barátokká is váltak a visszatérő vendégeikkel. A mi családunkban is hasonló történetről tudok beszámolni. A Budapesti Hitelbank tisztviselői körében is népszerűvé vált a bakonyi nyaralás lehetősége, két család is gyakran megfordult nyaranta a Bakony fővárosában. Ahogy a Zirc és Vidéke 1935. nyári számában közölték, dr. Szabó Lászlóné László fiával, és Koronczy Ferencné Vera és Imre gyermekével Budapestről megérkeztek Zircre. Ezzel a két családdal a mai napig kapcsolatban áll a mi családunk.
Dr. Szabó László, aki 1935-ben 11 éves volt, a háború után Libanonba került, mint a keleti nyelvek professzora, jezsuita szerzetes, a Bejrúti Szent József egyetem professzora lett. Ma, 88 éves korában kérésemre így emlékezett vissza a zirci nyaralásokra: "Örömmel írok zirci emlékeimről. Tíz éves lehettem, amikor szüleimmel először ismertük meg a Bakonyt. Mi és több pesti kirándulócsalád az u.n. "bakonyi filléres gyorsvonat" alkalmából jutottunk Zircre, ahol a Bakony Egyesület bizottsága fogadott. Minket két nagyon művelt és szolgálatkész fiatalember vezetett, a két Wolf testvér (később Cuhavölgyi), akikkel maradandó barátságba kerültünk. Abban is segítettek, hogy kényelmes vendéglátást találjunk nyárra, először Piedléknél, később Kövessiéknél a Vajda Ödön utcában, Udvardyéknál az Ányos Pál utcában, Wolféknál a Deák Ferenc utcában. 1934 és 1942 között minden nyáron leutaztunk. 1942 után már csak a szüleim, mert beléptem a jezsuita rendbe, ahol most ünneplem 70 évi szerzetességemet. A Bakony Egyesület nagyon aktív volt. Sokat kirándultunk, főleg a Wolf testvérek vezetésével. Voltunk Kardosréten, Tündérmajorban, a Gerence-völgyében. Bakonybélbe szekérkaravánnal mentünk (busz még akkor nem volt). A bencés apát úr kedvesen fogadott, hiszen ismerte és becsülte a kirándulásokat szervezőket. Persze vasúton mentünk Csesznekre, Bakonyszentlászlóra, a közelebbi környékre pedig az ipari kisvasúton. Nagyon élveztem a zirci nyarakat. Szép misékre és zsolozsmákra is mentünk az apátsági templomba. Kulcsunk is volt az "angolkertbe" (ezt egy szóban írták akkor), ahol a pávák lehullott tollait gyűjtöttem. Szép strand is épült a Bakony Egyesület kezdeményezésére. A Rákóczi téren kiváló cukrászda volt, a Piedl-féle cukrászda, és a híres Hindler étterem, ami kaszinónak is szolgált. Mindenki megcsodálta az akkor fiatal szépséges Hindlernét.Zirc már a harmincas években kulturált turistaközpont lehetett. Emlékszem, hogy a nyári hőségben az utcákat is öntözték. Ennyi talán elég."
Örülök, hogy sikerült egy személyes visszaemlékezést is idézni, bizonyára már csak kevesen vannak, akik még élnek, és emlékeznek az akkori nyarakra. Ezzel az írással egyrészt tiszteletemet szeretném kifejezni zirci őseink iránt, akik csaknem 300 éve itt éltek, dolgoztak, sokat tettek a településért, mint tisztes iparos emberek. Remélem, hogy ezzel én is hozzájárulok ahhoz, hogy napjainkban is méltóképpen emlékezzünk rájuk, akik saját korukban is példát mutattak. Másrészt köszönetemet szeretném kifejezni családomnak, és mindazoknak, akik munkámban segítettek, adatokat pontosítottak, biztattak. Remélem, hogy ez a Zirc egyik aranykorának tekinthető évtized az összefogás, jó hozzáállás, önzetlenség példájával ma is mintaértékű.
Cuhavölgyi Klára

A jegyzőkönyvek alapján a tagokról az alábbi névsor állítható össze

A
  • Adami János kőfaragó mester
  • Adorján Sándor Zircen dohányárudája volt, nótaszerző
  • Agárdi Jenő dr. Veszprém
  • Amberg András kereskedő
  • Amberg József fakereskedő
  • Antalfi Lestár lókúti, bakonynánai plébános
  • Árvay György m. kir. állampénztári tanácsos
B
  • Baumel Sámuel kereskedő, méteráru boltos
  • Becske Zoltán villamossági cikkek, „Bakony kristályvíz” mozi üzemeltetője, vállalkozó
  • Belák Endre dr. vármegyei tiszti főorvos
  • Birovszky Gyula
  • Borenich Kálmán tanár
  • Borián Elréd dr. plébános Porva, Bakonynána
  • Breinich Hilda gépíró, tisztviselő
C
  • Chapó István
  • Czakó József ipari tanonciskola igazgatója
  • Cseh László
  • Csekme Károly
  • Cser Cézár OCist rendi esperes
  • Cseresnyés Jenő dr. kir. közjegyző
  • Cseresnyés László dr. ügyvéd
  • Csokonay György dr.
  • Csokonay Zsigmond OCist ker. esperes, ciszterci tanár, tanfelügyelő
  • Czobor Béla kéményseprő mester
  • Czobor Gyula tűzrendészeti felügyelő
  • Czobor Miklós zirci főszolgabíró
  • Czobor Miklós id.nyugalmazott tanító
  • Czobor Pál
D
  • Dégi Antal
  • Droksch Adolf órás, ékszerkereskedő
E
  • Erdey Mária
F
  • Farkas Antal
  • Fegyveres Ferenc takarékpénztár vezető
  • Fehér György
  • Fischer Lajos dr. pénzeskúti földbirtokos
  • Forst Ferenc dr. fogorvos
  • Füredi László körjegyző Olaszfalu
G
  • Gábor Ödön vitéz dr.
  • Gajzágó Gyula vitéz kir. végrehajtó
  • Gasparics Vince
  • Gerlei Ferenc kir. telekkönyvvezető
  • Gertl József
  • Gfellner József körjegyző Bakonybél
  • Gyulai Gyula
H
  • Halász Ferenc dr. járási állatorvos
  • Halász Piusz dr. OCist, teológiai tanár
  • Hamuth János dr. polgármester Pápa
  • Hebling Sándor vendéglős „Bergli”
  • Hegyi Kapisztrán dr. OCist apáti titkár
  • Herceg Valér plébános Esztergár
  • Hoffer Imre kocsmáros és mészáros
  • Holitscher Károly orsz.gyűl. képviselő, csetényi földbirtokos
  • Holl András
  • Holly Emil bádogos vízvezetékszerelő
  • Horváth Antal dr. kir. járásbíró
  • Horváth Ernő
  • Horváth Ferenc körjegyző Borzavár
  • Horváth József Porva
  • Horváth Kázmér Szentgotthárd
  • Horváth Konstantin dr. OCist zirci perjel
  • Horváth Lajos dr. Veszprém vármegye alispánja
  • Horváth Szaléz dr.OCist teológiai tanár
  • Huff János Bakonynána
  • Huff József Bakonynána főerdőmérnök
I
  • Istenes Ferenc terménykereskedő
J
  • Járó Gábor
  • Jeszenszky Aurél
  • Jókay Ihász Miklós dr. gazdasági főtanácsos
K
  • Kádár Antal
  • Kasper János id. kőműves és ácsmester
  • Kasper József építőmester
  • Kasper Kálmán cementárú műhely, kőművesmester
  • Kasper Pál
  • Kaufmann József
  • Kaufmann Lajos apátsági főszakács
  • Kemenes Pál tanár
  • Kende Ádám dr. Pápa
  • Kenessey Zoltán dr. vármegyei másodfőjegyző
  • Kerschbaummayer Henrik ipariskola igazgatója
  • Kertész Károlyné
  • Kiss Szerafin bakonybéli házgondnok, perjel
  • Kolb Ciprián dr. Borzavár
  • Koller Károly dr. körorvos
  • Kostyelik Kajetán ciszterci házgondnok
  • Körmendy István dr. szolgabíró Zirc
  • Kőrös István cipészmester
  • Körös János pékmester
  • Kőrösy Zoltán dr. ügyvéd
  • Kőszegi Béla szabó, ruhakereskedő
  • Kövesi Gyula id. cipészmester
  • Kukányi Béla dr.kir. járásbíró
  • Kukoda János
  • Kukoda Miklós OCist zirci plébános, esperes
  • Kuntzl Ernő dr. ügyvéd
  • Kurdy Rudolf körjegyző Bakonyszentkirály
  • Küzdi Aurél OCist, zirci plébános, apáti irodaigazgató
L
  • Lakatos Lajos dr. fogorvos
  • Lambert István asztalos
  • Létray Gyula apátsági karnagy, énektanár
  • Lier Frigyes
  • Ligeti Lajos jegyző
  • Link Nándor zirci bíró
  • Liptai Béla zirci állomásfőnök
  • Luksz Sándor dr. zirci kórházigazgató, járási tisztifőorvos
M
  • Masszi József kántortanító Zircen
  • Mészáros József
  • Molnár Rajmund dr. OCist. hittudományi doktor
  • Molnár István Bakonynána
N
  • Naszályi Emil dr. OCist teológiai tanár
O
  • Odry Lehelné
  • Ott Lajos nyomda, könyvkereskedés Zirc
  • Ott László lakatosmester, autójavító műhely
P
  • Pálfi József
  • Pápay János apátsági erdőmérnök
  • Pataky Sándor községi irodatiszt
  • Pellion László m. kir. állampénztári főtiszt, korábban kórházi gondnok
  • Piedl András ifj. cukrász Zircen
  • Pisztel Jenő körjegyző Bakonyszentlászló
  • Pleva László telekkönyvvezető
  • Pomázi Celesztin
  • Pulay József dr. királyi közjegyző
  • Punk Antal mészáros hentes Zircen
  • Puskás István dr.
R
  • Rácz Dezső kereskedő
  • Radly Lajos
  • Rauzer János járásbírósági altiszt
  • Rentz István dr. főszolgabíró
  • Rimaszombati Imre dr. ügyvéd
  • Rosenberger Mór vaskereskedő
  • Ruzsonyi Béla dr. állatorvos
S
  • Sántha Olivér
  • Scherer Endre kereskedő
  • Scherer János dr. szolgabíró Veszprém
  • Schvarner Gyula
  • Skobrák Ferenc
  • Somló Ferenc Óbánya
  • Stark József Borzavár tanító (Szántóra magyarosított)
  • Stein Ferenc terménykereskedő
  • Steiner József Románd
  • Stenzel Károly
  • Streibl Miklós vendéglője volt a Bagolyvárban
  • Sült Lajos dr. járási főszolgabíró
  • Sümeghy László dr. szolgabíró
SZ
  • Szabó Ferenc
  • Szabó Jenő apátsági alkalmazott
  • Szabó Vilmos apátsági alkalmazott
  • Szalay János zirci bíró
  • Szász Kálmán dr. Veszprém
  • Székely Artúr OCist.
  • Szemmelweisz Ferenc dr. körorvos Zirc
  • Szemmelweisz Károly dr. kórházigazgató Zirc
  • Szigethy László dr. ipartestületi ügyész, ügyvéd, járásbírósági elnök
  • Szilágyi Miklós vitéz, „kávés” a mozi helységben
  • Szita László pék Zircen
  • Szokolszky Jenő jegyző
  • Szokoly Frigyes dr.
  • Szokoly János községi főjegyző
  • Szupper István
T
  • Takács Győző dr., kórházi orvos
  • Teke László Dudar
  • Tomay Győző villamosság
  • Tóth Ágoston számvevő
  • Tóth Aurél dr.ügyvéd, apátsági jogtanácsos
  • Tóth Béla dr.
  • Tóth György
  • Tóth Jenő dr.
  • Tóth Sándor földbirtokos
U
  • Udvardy Antal festő vállalkozó
V
  • Vajda István ifj.
  • Valent András
  • Varga Béla orvostanhallgató
  • Varga Gyula községi jegyző
  • Varga Virgil dr. OCist
  • Várkonyi Fidél dr. OCist zirci esperes, teológiai tanár
  • Veilandics (Várhegyi) Mátyás kántortanító
  • Veimper János
  • Veress Béla postamester
  • Veress Zoltán
  • Vizer Endre járásbírósági irodai kezelő
W
  • Walla Ferenc tündérmajori földbirtokos
  • Walla Tibor kardosréti földbirtokos
  • Walleshausen Alfréd vitéz
  • Weber Arnulf jószágkormányzó, gazdasági főtanácsos
  • Weber Ferenc kőművesmester
  • Wéber (Vándor) Ferenc ifj. építész
  • Wetzl Nándor községi bíró
  • Wilde Béla műbútorasztalos
  • Windhoffer Ernő tanító
  • Wittmann Mihály építőmester
  • Wolf Ferenc (Cuhavölgyi) állatorvos
  • Wolf János ácsmester vállalkozó, zirci bíró
  • Wolf László (Czuhavölgyi) középiskolai tanár
X
  • Xeravits József férfiszabó, Polgári Olvasókör elnöke
Z
  • Zádor István dr. OCist apátsági titkár
  • Zalai János dr. zirci gyógyszerész
  • Zemplén György dr. OCist, a teológiai főiskola igazgatója
  • Zimay Ödön dr. zirci járásbíróság elnöke
  • Zsigmond János piarista tanár, szakíró.

Előzmény