A Bakony Egyesület jegyzőkönyvei/Lakás, élelmezés
Lakás, élelmezés
Az egyik legfontosabb feladat volt, hogy az ideérkező nyaralóknak, turistáknak számban és minőségben megfelelő lakást tudjanak biztosítani. A kiadó lakások összeírását Zircen Pataky Sándor községi irodatiszt vállalta 1931.decemberben. A zirci lakások egységárai a lakások minősége szerint 35-65 pengő között változtak. Tervbe vették, hogy a lakásadók minden kiadott szoba után hetenként 50 fillért fizetnének. A vidéki lakások összeírására két füzetet állítottak össze, egyik az érintett községben maradt, a másik példányt vissza kellett küldeni a Bakony Egyesületnek.
A nyaralókra vonatkozó statisztikát az év vége felé tartott közgyűléseken ismertették, de 1937 után ilyen számadatokat már nem találunk. A statisztikára vonatkozóan megállapították, hogy ennél többen nyaraltak, csak az egyesülethez járulék címén ennyi személy után folyt be jutalék.
1932-ben 40 család nyaralt Zircen, 100 családtag
1933-ban 60 család nyaralt Zircen, 200 családtag
1934-ben 400 fő nyaralt
1935-ben 600 fő nyaralt, és 1500 kiránduló, átutazó vendég
1936-ban 320 nyaraló, 6-700 turista és 1200-1500 átvonuló vendég
1934. áprilisban a Víkend Egyesület nyaraltatási akciója terveként 50 fiatal bécsi ifjút kívántak egyes családoknál elhelyezni.
Dr. Luksz Sándor 1936. júliusban felvetette, hogy a kiadandó szobákat az egyesület egészségügyi szempontból vizsgálja felül, és a jövő nyaralási idényben a lakáskiadások ügyét kizárólag az egyesület intézze, hogy elejét vegyék a visszaéléseknek. Előfordult, hogy egy szobáért 100 pengőt kértek. Dr. Szokoly Frigyes javasolta, hogy a vasútállomáson táblát rakjanak ki, hogy nyaralási ügyben felvilágosításért és panaszokkal az egyesület községházán működő megbízottjához forduljanak. 1937 tavaszán a kérdés újra felvetődött, és megállapították, hogy nincs lehetőség a lakás- és élelmezési árak hatósági befolyásolására, csupán az egyesület nem ajánlja, és nem javasolja, hogy a vendégek ilyen helyen vegyenek ki lakást, illetve étkezzenek. Ez évben megbízták Villányi István nyugalmazott tanítót, hogy 80 pengő szezondíj ellenében vállalja az egyesület levelezését, idegenek irányítását, lakásbeszerzést.
Az élelmezésre vonatkozóan1932 márciusában egyedül Hindler vendéglőssel tudtak megegyezni, aki egy teljes napi ellátást 2.40 pengőért tudta vállalni. Az egyesület támogatta Vizer János kérvényét, aki vállalta, hogy Zircen vasúti vendéglőt állítson fel. Ez Holitscher Károlynak a MÁV elnökigazgatójánál tett lépéseinek volt köszönhető, miután a MÁV Zircen vasúti vendéglőt engedélyezett. Ez év végén összegzésképpen megállapították, hogy a nyaralóktól sok panaszt hallottak az étkezésre vonatkozóan, étkezdét kellene felállítani. 1933 márciusában, már a szezon beindulása előtt sürgették a vendéglősök beszervezését.
1934. június 8-án a Legényegylet helységben ülést hívtak össze, hogy a zirci lakáskiadók, vendéglősök, kereskedők járuljanak hozzá az egyesületnek Zirc és a Bakonyt propagáló kiadásaihoz. Ismertették az eddig elért eredményeket, a nyaraltatás ügyét, a strand kiépítését, az állomástól a községbe vezető út kiépítéséhez való hozzájárulást, a postásház építését. Mindezek a Bakony megismertetését, és idegenforgalmának növelését eredményezték. Az egyesület bevételei a tagdíjakból, és a hangversenyek, bálok rendezéséből tevődtek össze, ez azonban komolyabb kiadást nem tett lehetővé. A hozzájárulás mértéke lakáskiadók esetében szobánként 1.50 pengő az egész szezon idejére, a kereskedők és vendéglősök pedig képességükhöz mérten, hogy a 300 pengő hirdetési költséget fedezni tudják. Nem az egyesület támogatásáról van szó, hanem a saját érdekükről, tehát a társadalom, a közösség érdekéről.
1934 júliusában az egyesület hirdetőtáblát állított fel a Rákóczi téren, a Stadler-féle trafik oldalán. Ezen három hirdetmény állt, a turisztikai osztálytól a hetenkénti kirándulásokról, a vendéglősök névsora, akik a nyaralóknak ellátást tudnak biztosítani, a harmadik pedig a hetenkénti vacsora utáni összejövetelek ismertetése. 1934 szeptemberében megállapították, hogy a nyaralók általában elégedettek voltak a lakás és a koszt kifogástalan és méltányos árával, örültek annak, hogy egész nyáron át rendeztek kirándulásokat.
A Zircen létesítendő szálló kérdése 1936 áprilisában újra felmerült. Holitscher Károly elnök úr a szállóépítés és fenntartás rentabilitását kockázatosnak tartotta, inkább valamely közintézmény által építendő üdülőház létesítését szorgalmazta. 1942 áprilisában egy budapesti idegenforgalmi szakember, dr. Károlyi Zsigmond többször tárgyalt arról, hogy Zircen, és esetleg annak közelebbi környékén komfortos szállót építsenek, sajnos azonban a tárgyalások abbamaradtak. Az elnök, dr. Tóth Aurél nagyon pártfogolta egy Zircen megépítendő szálloda ügyét, azt szükségesnek, célszerűnek és okvetlenül megvalósítandónak tartotta. Felmerült még az is, hogy az állami kisajátításra kerülő pénzeskúti birtokon is alkalmas, erdővel is összefüggő terület van, ahol nagyobb szabású szállót lehetne létesíteni. A következő évben (1943) azonban a háborús nehézségekre hivatkozva is a szálloda tervét elejtették, remélve, hogy a háború befejezése után a tervet újra elővehetik. Egyébként érthető módon a nyaraltatási propaganda is csak korlátozott mértékben működött ezekben az években.
Kik voltak a szobakiadók? 1934. június 8-án tartott gyűlésre meghívták a lakáskiadók, kereskedők és vendéglősök képviselőit, itt olvashatunk egy névsort, ami nyilvánvalóan nem teljes.
Nesztinger Vilmos, Nagy Károly, Gubicza József, Wittmann Rezső, Várady Jenő dr., Pápai János, Szabó Jenő, özv. Kövess Andorné, Windhoffer Ernő, Szemmelweisz Vince, Kaufmann József, Istenes Ferenc, Burghardt Pál, Gácsi Pál, Wolf János, Rédl Andrásné, Rotter Antal, Benács Mihály, Lakosi Antalné, Udvardy Antal, Streibl Miklós, Vizer János, Fekete Ferenc, Kállay József (mint a Háztartási Szövetkezet képviselője).
Kik nyaraltak Zircen? A Zirc és Vidéke ilyen rovatcím alatt közölte a nyaralók névsorát. A legtöbb nyaraló Budapestről érkezett, foglalkozásukat tekintve tisztviselők, tanárok, mérnökök, gyógyszerész, ügyvéd. Sok a nyaraló feleség a gyerekekkel, a férjek talán a hétvégékre jöttek el. Néhány nevet megemlíthetünk, ízelítőül.
1935. július 7-én a következő neveket olvashatjuk: Dr. Lukátsy Géza ügyvéd Szegedről, Petrik Margit és Olga tanárnők Budapestről, Kósa Pál mérnök, felesége és Péter fia Budapestről, Balassa Dezsőné, Péter és Gábor gyermekével Budapestről, Pogány Aladárné és Zsuzsanna leánya Budapestről, Sterl József tisztviselő felesége és Éva leánya Budapestről, özv. Kálmán Jenőné Budapestről, Fantusi Hugó tisztviselő Párkányból, Pál Vilmosné és leánya, Ilonka Budapestről, Sinkó Zsigmond cégvezető, István és János gyermeke Budapestről, Pick Fülöp tisztviselő felesége, Sarolta és Irma gyermeke Budapestről, Sevin Henrik mérnök neje és Helga leánya Budapestről, Koronczi Ferencné, Vera és Imre gyermeke Budapestről, Schalk Hugóné, Marian és Ervin gyermeke Budapestről, dr. Szabó Lászlóné László fiával Budapestről, Burián Róza tanárnő Budapestről, Kunczer Gyula főtisztviselő felesége és Olga leánya Budapestről, Krommer Ferenc titkár és felesége Budapestről, dr. Jancsó Kálmánné, Katalin, Kálmán gyermekével Újpestről, Némai Elza gyógyszerész Budapestről, Szenes Béláné, György és Vera gyermekével Budapestről, Reisz Rudolfné György fiával Budapestről, dr. Aichner Albert ügyvéd feleségével, Magda és Albert gyermekével Budapestről, Fischer Lajosné, Aranka , Gabi, Nelli gyermekével Budapestről, Ember Elek gyógyszerész feleségével és Viki leányával Budapestről. Horváth Gyula szabómester és felesége Újpestről, Sarkadi Aladár fővárosi színész és felesége Budapestről, Herczenig Márkné és gyermekei Budapestről, Czobor Miklós királyi ügyészségi alelnök és felesége Budapestről, Oltvay Nándorné és gyermekei Budapestről, Fenyves Károly kereskedő Budapestről, Simonyi Margit tanárnő Budapestről, Róna Rudolf főtisztviselő és családja Budapestről, Valló Gyula mechanikus és felesége Győrből, Élő István gyógyszerész Budapestről.
Községfejlesztés, strand, öntözés
A zirci strandot tulajdonképpen a Bakony Egyesület egyes tagjaiból alakult alkalmi egyesülés hozta létre 1931 nyarán. Lelkes szószólója volt az ügynek dr. Scherer János, aki a Zirci Takarékpénztártól erre a célra felvett hitelt. A hitelt évenként törlesztették a befolyt strandbelépők árából. A későbbiekben kiderült, hogy ez az üzem hasznot hajtó üzleti vállalkozásnak nem volt tekinthető, a befolyt jövedelem csak a rezsiköltségre és a karbantartásra volt elegendő. A strand kiépítéséhez a Cuha-patak vizét felduzzasztották, ellátták a szükséges vízművekkel, így a község részére nyilvános fürdőüzemet létesítettek. Kasper József vállalkozó és Kasper Kálmán irányítása mellett 1931. július 15-re készült el a létesítmény. Külön medence volt a felnőttek, egy kisebb a gyerekek részére. Kabinokat állítottak fel, a területet bekerítették. Mivel a strandfürdő csak a Streibl vendéglő (ma Bagolyvár) udvarán keresztül volt megközelíthető, felkérték Pápai János apátsági erdőmérnököt annak intézésére, hogy a Tó utcában az apátsági illetménykertből egy méteres sávot használatra engedjen át az egyesületnek gyalogjáró céljára. 1932 májusában dr. Scherer János közölte, hogy a strandfürdő építési munkálatai befejeződtek, a strandfürdő megnyílt. Meghatározták a belépőjegyeket és a fürdési rendet. 1932 márciusában dr. Scherer János javaslatára a szezonra a családjegyet 4 személyre 25 pengőért, 4 személyen túl 30 pengőért adtak. Ez az egyesületnek állandó és biztos bevételt jelentett. A fürdőidőre vonatkozóan azt javasolta, hogy amennyiben a rend tagjai nem tartanak igényt a strandfürdőre, reggel 8-10-ig csak a nők fürödhetnek, délelőtt 10-től este 7-ig pedig családi fürdő lenne. Fürdőmester alkalmazását is indokoltnak látta, aki egyben ellátta a strand pénzügyeit. 1932 júliusában megállapították, hogy mivel a csak a nők részére reggel 10 óráig megállapított fürdési időt beszüntetik, mivel eddig senki sem vette igénybe, az új rend szerint reggel 7-től fél 11-ig csak a férfiak fürödhettek, utána közös fürdés lehetséges a sötétség beálltáig. 1932 szeptemberében a strandfürdő vízjogi engedélyezése ügyében dr. Szigethy László megtette a szükséges lépéseket. A stand ügyében elmondták, hogy „hüsselő” csarnokot létesítettek, amelyet Rezeli vendéglős vett bérbe. Mélységjelző táblákat és fürdőórát szereztek be, "jövőre 2 vagon homokot kellene a strandhoz szállítani, és vízszivattyúra is szükség lesz". 1933 márciusában a Zirci Takarékpénztár felhívta az egyesületet a hiteltörlesztésére. Dr. Scherer János indítványozta, hogy az egyesület a községgel együtt kérje a strandfürdő vízjogát. 1934. júliusban felvetődött, hogy a strandon kevés a kabin, legalább 5 új kabint kellene felállítani. Pápai apátsági erdőmérnök a vízrajzot a vízjog megszerzése céljából elkészítette és beadta az egyesületnek. 1942 tavaszán tartott közgyűlésen felmerült, hogy a fövenyfürdő medencéjének alját ki kellene betonoztatni, és a Tó utcai gyalogjárót rendbe hozni, mert a posta építése óta az állapot sürgős megoldásra szorul. Az egyesület Zirc község vezetéséhez írt ez ügyben. Az egyesület utolsó közgyűlésén, 1944. szeptemberben kimondták, hogy a strandfürdőt a jövőben külön szakosztályként, külön pénzkezeléssel fogják működtetni, az apátsági területrész tulajdonjogának rendezésével. A Zirc nagyközség bírójával, Szalay Jánossal kötött szerződés szerint a jövőre vonatkozóan megállapodtak, hogy 1944. október 1-jétől 1953. szeptember 30-ig a standfürdőt a Bakony Egyesület tartja használatban és kezelésben.
Portalanítás A kulturált nyaralási körülmények megvalósításához szükséges volt a község portalanítása, meg kellett szervezni az utak öntözését. Az egyesület 1932 májusában programjába vette Zirc portalanítását. Szigethy László úr közbenjárására Zirc megkapta a megyei öntözőkocsit, júliusban egy pár lóval és két napszámossal megkezdték az öntözést. A következő évben a megyei öntözőkocsit Zirc többet nem kaphatta meg, más megoldást kellett keresni. Walla Ferenc egy nagy szeszes hordót, Fischer Lajos dr. négy kereket, Holitscher Károly a bognár munkáját ajánlotta fel egy öntözőkocsi összeállításához, díjmentesen. Az öntözés kérdése 1935. júliusban merült fel újra, akkor dr. Werner Adolf apát úr felajánlotta régi autójának alvázát azzal a kikötéssel, hogy csakis öntözésre használható, és az öntözést minden nap az Apátság és az állomás közötti útszakasszal kell kezdeni. Holitscher Károly javaslatára a Bakony Egyesület kérte az Apát urat arra, hogy az autót a községnek adja át, így az üzemben tartást, és más kiadásokat a község viselte. Az egyesület a nyári mulatság jövedelméből juttatott erre a célra. 1936. júliusban Ligeti Lajos rendes tag beszámolt az öntöző autó javításáról. A motor, a karburátor és a rugó javítása kb. 250 pengőbe került, de ezzel elérték, hogy az autó kevesebb benzint fogyasztott, és eredményesen tudtak öntözni.
Közlekedés, utak Holitscher Károly úr javaslatára a községbe vezető utak bejáratainál figyelmeztető táblákat állítottak fel, hogy az autósok és motorosok lassabban hajtsanak. Ugyancsak ő lobbizott annak érdekében, hogy a Győrből Zircen át a Balatonhoz vezető állami út minél hamarabb megvalósuljon. 1936. áprilisban Kerschbaummayer Henrik kérte Holitscher Károly elnök közbenjárását a vármegyénél, hogy a Rákóczi tértől a Kossuth Lajos utcán át a falu végéig húzódó utat a megyei költésvetés terhére javítsák ki.
Rákóczi tér ügye 1934. februárban tartott közgyűlésen helyeselték a község képviselő-testületének azt az elhatározását, hogy a zirci kirakodóvásárt a piactérről helyezzék el. Ez az egyesület propagandájával, a nyaraltatással kapcsolatban előnyöket jelentett, ezen kívül a tér fásításának ügyét is pártfogolták. Dr. Szigethy Lajos hozzászólásával azonban egyetértettek, amennyiben a vásárok kijelölésére a Kossuth Lajos utca nem megfelelő, egyrészt mert országút menti térségről van szó, másrészt szűk a tér a vásár tartáshoz. Ezt a véleményét az egyesület írásos formában is beadta a község képviselő-testületéhez.
Padok készíttetése A polgárosodó községképhez hozzájárult, hogy már 1932-ben Walla Ferenc elnök úr indítványára az egyesület 50 pengő költséggel és egyesületi felírással padokat csináltatott, hogy a Rákóczi téri ligetben helyezzék el azokat. Padot állítottak a tündéri határkő Mária szobornál, és több padot a kardosréti út mellett az erdőben. A padokat „Bakony Egyesület” felírással látták el.
Postásház megépítése A Bakony Egyesület 1934. július 20-án tartott közgyűlésén a Postásház ünnepélyes megnyitását jegyzőkönyvbe foglalták, mert ennek megvalósításában nagy szerepe volt az egyesületnek. A megvalósításban kiemelték Fabinyi Emil mérnök úr terveit, Kasper Kálmán, Wolf János, Holly Emil mesterek szép munkáját dicsérték. A korabeli szöveg így hangzott: „Dr. Tóth Aurél társelnök annak az óhajának ad kifejezést, hogy az 1934. év július 3-án a Postás Erdei Ház ünnepélyes megnyitása jegyzőkönyvbe foglaltassék megörökítés céljából, mert ennek létrehozásában nagy szerepe van a Bakony Egyesületnek.
A Postás Erdei Ház létrehozásának másik fő úttörője Holitscher Károly országgyűlési képviselőnk volt, ki felhívta Fabinyi miniszter figyelmét a Bakony Egyesület terveire.
A miniszter úr és báró Szalay Gábor, a posta vezérigazgatója magukévá tették a tervet, és azt a M. Kir. Postaszemélyzet Jóléti Alapja anyagi erejéből meg is valósították.
De ünnepelt Zirc községe is 1934. július 3-án az üdülőház felavatása alkalmával, mert a község is átérezte az idegenforgalma fejlődése szempontjából ennek jelentőségét. Az üdülőházat Werner Adolf dr. zirci apát szentelte fel a kereskedelemügyi miniszter és a kíséretében volt országgyűlési képviselők, a postavezető főtisztviselői és nagyszámú közönség jelenlétében. A felszentelési aktus után következett a felavatási ünnepély, amelyet a Cecília énekkar által énekelt „Hiszekegy” vezetett be. Ezt követően báró Szalay Gábor, mint a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója és a Magyar Királyi Postaszemélyzet Jóléti Alapítványa felügyelő bizottságának elnöke mondott beszédet, kiemelve azt, hogy ezen alkotás pihenést, felüdülést nyújtson a nehéz, a nemzet életének fontos területén dolgozó emberek számára. Köszönetet mond a zirci apátnak, aki telket, fát, a ház és az út megépítéséhez a követ bocsájtotta rendelkezésre. Végül megemlíti, hogy nemcsak anyag és pénz fogtak össze, hanem a legszebb erkölcsi erők, melyeknek összefogásán múlik a nemzet jövendő sorsa. Walla Ferenc, a Bakony Egyesület elnöke elsősorban báró Szalay Gábor vezérigazgatónak, s a 14 tagú intézőbizottságnak mond köszönetet az Erdei Ház ügyének felkarolásáért, és ezáltal a Bakony vidékének propagálásáért. "A Bakony, amelyért a Bakony Egyesület dolgozik, szeretettel várja vendégeit, árnyékos erdejével, üdítő levegőjével, napsugarával, midőn pedig fehér hótakaró borul a Bakony lejtőire, a nádfedeles, búbos kemencés erdei házban a bakonyi nép meleg szeretete árad majd feléjük."
Dr.Werner Adolf apát úr felszenteli a Postásházat 1934. július 3.
