„Van már vasút, éljen Kossuth!”
1909. július 8-án volt a Balaton északi partján épített vasút hivatalos megnyitója, és másnap megindult a menetrend szerinti forgalom mind az alsó, mind a felső vonalon. Ezzel Almádi is bekapcsolódott az országos hálózatba, mégpedig egyszerre két irányból. A déli vaspálya megépítése óta foglalkoztak az északi partiak a vasút megépítésének gondolatával. A korabeli helyi újságokban mind sűrűbbek lettek az ezzel a témával foglalkozó cikkek. Ezeket feleleveníteni csak egy kisebb kötetben lehetne, ezért néhány érdekes cikk részletével vagy csupán címével tekintsük át az események sorát. Valamennyi veszprémi újságból származik.
1877. augusztus 19. és 26., folytatásos cikk, Veszprém-füredi vasút. Eleinte csak a veszprémi összeköttetést szorgalmazták.
1880. február 29., cikk A veszprém-füredi vasút címmel.
Véghely Dezső alispán támogatja a vasútépítést.
1881. április 24. Veszprém-balatonfüredi lóvasút tervével foglalkoznak az illetékes körök.
1897. március 27., újsághír: A Veszprémből Almádin át Balatonfüredre tervezett helyi érdekű villanyos vasúttól a miniszter az előmunkálati engedélyt megtagadta.
1898. február 6-án kelt újsághír: Értekezlet a városházán. Főbb határozatok:
- a vasút megépítése feltétlenül szükséges
- kiindulási pont Veszprém (városi állomás), Szt. Király-Szabadja, Vörösberény és Almádi érintésével Alsó-Örs felé vezettessék.
1898. március 27-én megjelent újsághír: A Vörösberénytől Veszprémig vezető vasútra az előmunkálati engedélyt egy évre megadták.
1899. február 5., Tapolcán döntés született; az északi parti vasút villamos üzemű lesz.
1990. január 21., Vasút című cikk. A Veszprém-Balatonfüred szakasz tervei teljesen készek. A villamos sokba kerül, a gőzös nehézkes, ezért automobil kocsikra van tervezve.
1900. fébruár 25-i hír, a káptalan a földeket 400 korona/k. hold összegért örökáron átengedte.
1903. március 15. ... közigazgatási bejárás lesz 27-én 10 órakor az almádi községházán...
1906. december 8-án megjelent újságcikkben felsorolják a börgönd-tapolcai vonal és a veszprémi kiágazás állomásait.
1907. február 17, A Balatonparti vasút a parlament előtt. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslatot nyújtott be.
1907. március 10-én megjelent újsághír. A javaslatot módosítás nélkül elfogadták.
1907. május 12. A MÁV meghirdette a 153 km hosszú vasútra a nyilvános árlejtést és már június 9-én olvashatjuk: 11 ajánlat érkezett Legkedvezőbb a Babocsay és Baján cég ajánlata volt, 7 330 000 korona értékben.
1907. október 6. Egyesek ellenzik az Almádiban tervezett két állomást. Deputációt akarnak küldeni a miniszterhez.
1907. október 27. Vörösberényiek a vasútért mozgalom. Ne a szőlők között vezessék, hanem Budatava felé.
1907. december 8-án megjelent hír szerint Almádiban az első kapavágás december 3-án volt.
1908. május 31-i cikk szerint szükségük lesz a vállalkozóknak arra a 9 hónap haladékra, amit a miniszter a munkásmozgalmak esetére adott A levonások miatt békétlenkednek a munkások.
Szinte hetente jelennek meg a hírek az építés menetéről. A miniszter július l-re tűzte ki a felavatást. Ezt a munkák elhúzódása miatt 8-ára módosították.
Még két hír a vasút felavatását követő időkből:
1909. július 25. Az új vasút hihetetlen forgalmat bonyolít le. A vasárnapi visszaútnál a csendőröknek kellett fenntartani a rendet. Mind a négy vonat zsúfolt, vasárnap két különvonatot indítottak.
1910. január 23-án Villamos sikló a Balaton mellett című cikk jelent meg. Eszerint a kereskedelmi miniszter Felkai Pál budapesti mérnöknek az Almádi-Öreghegy és Almádifürdőtelep állomása között vezetendő villamos siklóra az előmunkálati engedélyt megadta. Mint tudjuk, ez már nem valósult meg.
Forrás
Új Almádi Újság[1] 1991. (3. évf.) 7. sz. 2. p.
