„Újjáéled a zirci apátság” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2013. április 2., 18:24-kori változata

Mindenki előtt ismert tény, hogy Zircnek, mint településnek az élete 1182-ben III. Béla király azon döntésével kezdődött, hogy a Bakonyba ciszterci szerzeteseket telepített. Ahogy később a török hódoltság után a település élete a ciszterciek visszatelepülésével folytatódott, úgy hasonlóképpen ma is, mert Zirc történelmének el nem tagadható része az apátság élete. Ezért tehát talán nem hiábavaló áttekinteni a közelmúlt évek — részben talán kevésbé ismert — történéseit.

1987 tavaszán a politikai helyzet lassú változásával lehetővé vált, hogy II. János Pál pápa apátot állítson a Zirci Apátság élére. Erre a méltóságra Kerekes J. Károlyt nevezték ki, aki Endrédy Vendel apát úr halála (1981. december 29.) óta mint kormányzó perjel vezette a rendet. Hivatalába az ausztriai Stams monostorában iktatták be, és a magyarországi rendtagok is hivatalosan csak 1988 nyarán szereztek tudomást az új apát kinevezéséről.

1989-ben megindult a parlamentben a többpártrendszer: illetve a gyülekezési szabadság kérdésének feszegetése, így az akkor még működő Elnöki Tanács tavasszal szóban engedélyezte a szerzetesek helyreállását, amit a nyár végén írásos törvényerejű rendelet is megerősített.

Az Egri Ciszterci Gimnázium 1989 májusában ünnepelte fennállásának 300. évfordulóját, és ez alkalomból jelent meg először a nyilvánosság előtt Kerekes J. Károly apát úr zirci apátként. Ebben az évben lépett be az első négy jelentkező a rendbe, hogy megkezdje első szerzetesévét, a novíciátust. Mivel a Zirci Apátságban nem volt számukra hely, egy Zirctől 100 km-re lévő plébánián, Nagyvenyimben kaptak helyet. Az év őszén az apátságban lévő szakmunkásképző iskola átengedett a rend használatába egy folyosószakaszt, melynek felújítási munkálatai azonnal megkezdődtek. Így vált lehetővé, hogy 1990. február 2-án újra megindult a 40 évvel korábban megszakadt imádságos szerzetesélet a Zirci Apátságban. A konvent (szerzetesközösség) tagjai Sulyok J. Ignác perjel, Liska F. Szilveszter plébános, Szabó L. Vilmos és Hervay F. Levente házgondnok lett.

A tavasz folyamán a rend kezelésébe vette az udvari földszintes épületek egy részét, ahol egyházközségi terem és cserkészotthon lett kialakítva. Nagyjából ezzel egy időben került szóba a bazilikához csatlkozó épületrész, az úgynevezett kis kvadrum 1991 végéig történő visszaadása. Nyár végén újabb három kispap nyert fölvételt a rendbe, az előző éviek pedig Rómába mentek teológiai (hittudományi) tanulmányok végzésére.

1991. június 11-én, 63 éves korában váratlanul elhunyt Liska F. Szilveszter esperes-plébános, akinek helyére a zirci apát úr javaslatára a veszprémi püspök Lázár D. Kelemen cisztercit nevezte ki. Augusztusban pedig Horváth I. Mihály ciszterci is Zircre költözött, hogy mint nyugdíjas vegyen részt a plébánia életében.

A rendi növendékek száma újabb kispapokkal gyarapodott, az év őszétől pedig már heten tanultak az Örök Városban. Az év folyamán a kis kvadrum visszaadási határideje 1992 végére tolódott ki.

1992 márciusában a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium biztosította a ciszterci rend jogát a Zirci Apátsághoz, a visszaadás módjának pontos meghatározását pedig az érdekelt felek közötti tárgyalásra bízta. Februárban érte az a kitüntetés a Zirci Apátság szerzeteseit, hogy a Szentszék -— az elmúlt 35 évben negyedszer — püspököt nevezett ki közülük. Keszthelyi Ferenc Jeromost, nagytétényi plébánost, egri perjelt március 21-én, Vácott szentelték püspökké és iktatták be megyéspüspöki méltóságába.

A nyár folyamán a kis kvadrum visszaadási határideje 1993 márciusára, majd júniusára tolódott ki.

Augusztusban újabb jelentkezőkkel gyarapodott a növendékpapság létszáma, így jelenleg Nagyvenyimben három, Rómában hét fő tanul teológiát, ketten a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárszakos hallgatói lettek, a zirci apát úr javaslata alapján pedig a veszprémi püspök Nagy G. Balázst hitoktatóvá nevezte ki Zircre.

Decemberben 43 év után először — ha igen szűkös elhelyezésben is — a rendi növendékek a Zirci Apátságban együtt ünnepelték a karácsonyt.

Zirc életében tehát újra kezd kézzelfoghatóvá válni a rend által kifejtett tevékenység: megindul a legényegylet, mai nevén Kolping-mozgalom, a cserkészet, a gyerekek hitoktatására az iskolákban nyílik lehetőség, s talán nem kell sokat várni arra, hogy a zirci hittudományi főiskola is újra meginduljon azok között a falak között, ahol évszázados múltra tekint vissza.

Forrás:

Zirc és Vidéke 1993. 03. szám