Állami Elemi Népiskola Almádiban

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Fdanko (vitalap | szerkesztései) 2018. június 29., 14:57-kor történt szerkesztése után volt.

Írta: Schildmayer Ferenc
A korabeli írásokból jól látszik Almádi századforduló körüli lendületes fejlődése. E lap korábbi számaiban megjelent helytörténeti ismertetések talán már adtak egy kis ízelítőt ebből. A lakosság száma az akkori adatok szerint 400 körüli, iskola nem volt, a gyerekek Vörösberénybe jártak tanulni.

1900-ban felavatták Almádi legnagyobb épületét, a községházát. 1901. február 28-án itt ülésezett a képviselőtestület és elhatározta „római katolikus jellegű" iskola építését. E célra „ingyen telek ajándékoztatott, az építési költséget közadakozásból szedik össze". Ez az első hír az iskoláról, amely a Veszprémi Hírlap hasábjain jelent meg 1901. március 3-án. Elég nehezen mehetett a dolog, mert a következő hír 1903. július 19-én jelent meg. E szerint Almádi község képviselőtestülete július 14-én egyhangú határozatával kimondta a községi iskola építését. „Az épület Horváth Sándor építési terve szerint 8000 koronáért fog megépíttetni az Óvári Ferenc országgyűlési képviselő által ajándékozott 800 négyszögölnyi, 2000 korona értéket képviselő és Almádi középpontjában fekvő telken." (Ma Óvári Ferenc u. 35. és 37.) 1903. szeptember 27-i újsághír szerint az iskola tervét, valamint a költségvetést a vármegyei közigazgatási bizottság jóváhagyta „...így semmi sem áll az Almádiak óhajának beteljesedése útjában.”

1904 júliusában történt levélváltás dr. Óvári Ferenc és Berzeviczy miniszter között az iskola ügyében. A miniszter válaszából részlet: „...értesítlek, hogy a Veszprém vármegyei Almádi község iskoláját államosítottam és tanítóvá Rónay Károlyt neveztem ki..." Így lett Almádiban Állami Elemi Népiskola, amelynek ünnepélyes felavatására 1904. augusztus 14-én került sor.

1904 szeptemberében megkezdődött a tanítás. Érdemes néhány adatot idézni az iskola első anyakönyvének első lapjairól. A tanulók száma a következő volt:

I. osztályos 38
II. osztályos 8
III. osztályos 7
IV. osztályos 13
Ismétlő 13
összesen 79

Itt meg kell említeni, hogy a négy elemi után két ismétlőt végeztek a gyerekek, akik nem tanultak tovább gimnáziumban, vagy egyéb középiskolában. Így volt az, hogy valakit hat elemit végzettnek mondtak.

Igen érdekesek a tanulók szüleinek foglalkozási adatai. Legtöbbnyire vincellér, napszámos és kevés földműves. Az első tanévben a fentiektől eltérő foglalkozású szülők a következők voltak:

B. Harnócz Balázs ács
Szabó Gyula szabó
Bodor Márton fürdő alkalmazott
Blesz György cipész
Kozarics György kereskedő
Balázs Pál községi szolga
Kiss József kertész
Prokesch János nyug. állomásfőnök
Sváby Ödön jégkárbecslő
Friebert Lajos kertész
Fű János kőfaragó
Nagy István uradalmi hajdú
Ez az adatsor mutat ja, hogy a 400 lakos elsősorban a szőlőművelésből élt, és csak 13 tanuló szüleinek foglalkozása volt ettől eltérő.


Forrás

Új Almádi Újság[1] 1990. (2. évf.) 10. sz. 4 p.

Külső hivatkozás

  1. Új Almádi Újság honlapja