Vachott Sándorné

VACHOTT Sándorné, Csapó Mária (Pest, 1830. január 23. – Gyulakeszi, 1896. február 29.) író, szerkesztő, műfordító. Csapó Etelka (Petőfi ifjúkori múzsája) testvére.

Férje bebörtönzése után kezdett írni és szerkeszteni. Több olyan lapnak és kiadványsorozatnak is szerkesztője volt, amelyek gyermekeknek és az anyáknak szóltak. Deák Ferenc, Eötvös József, Gyulai Pál támogatták a hamarosan népszerű írónőt. Regényeket és történelmi tárgyú munkákat írt. A magyar gyermekirodalom egyik megteremtője, Ő fordította először Cooper regényeit.

Művei

• Derű és ború. (regény) Pest, 1854.
• Irma hagyományai. (regény) 1–2. Köt. Pest, 1861.
• Ünnepi ajándék. Pest, 1867.
• Rajzok a múltból. 1–2. Köt. Budapest, 1887–1890.

Irodalom

• 87. évében, végelgyengülésben elhunyt írónő Vachott Sándorné, született ecsedi Csapó Mária. = Tapolca és Vidéke, 1896. március 8.