Gellért püspök

GELLÉRT püspök, Szent Gellért (Velence, 977 után, április 24. – Buda, 1046. szeptember 24.) római katolikus főpap, teológiai író.

Élete

Velencei patrícius család tagja, aki ötéves korában a bencések kolostorába került. 1015-ben István király udvarába jött, Imre herceg, Szent Imre nevelője volt. Több nyelv kiváló ismerője, ezért a király megbízásából országos ügyekben is eljárt. Egyes feltevések szerint Ő (a bakonybéli remetelakban?) készítette a veszprémvölgyi apácák görög nyelvű alapítólevelét. 1023-ban a bakonybéli monostorba vonult, ahol néhány évet töltött. Helyi néphagyomány szerint remetelakja a Borostyánkő-forrásnál (Borostyán Szent-kút) lévő kápolna helyén állt. Csanádi püspöknek nevezték ki, majd István király halála után, 1046-ban Vata pogány vezér csapatai a kíséretét lemészárolták, őt egy kétkerekű kocsira kötve a Gellért-hegyről letaszították. A pesti Mária- (mai belvárosi plébánia) templomban temették el, 1053-ban Csanádra vitték tetemét, ahol az általa alapított Mária-monostorban nyugodott 1514-ig, amikor a parasztháborúban a templommal együtt a sírja is elpusztult. 1083-ban avatták szentté. A róla írt Nagy Legenda egykorú Szent István és Szent Imre legendájával.

Művei

• Deliberátió...( A három ifjú éneke; 1790-ben jelent meg először Gyulafehérvá-ron.) Ez a korai tudományos irodalom legrégibb emléke.

Irodalom

• KARÁCSONYI János: Gellért csanádi püspök élete és művei. Budapest, 1887.
• SZABÓ Károly: Emlékiratok a magyar kereszténység első századairól. Budapest, 1887.
• HORVÁTH János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. Budapest, 1931.
• HARMATH István: Ezer éve született Szent Gellért. = Horizont, 1980. 4. sz.
• GYÖRFFY Rózsa: Új magyar legendárium. Szent magyarok történetei. Budapest, 1988.
• Emlékkönyv Gellért püspök halálának 950. évfordulójára, 1046–1996. (Szerk.: HORÁNSZKY Nándor:) Budapest, 1996.
• SZENTMIHÁLYI SZABÓ Péter: Gellért püspök. Budapest, 1982.
• HOGYOR József: A bércek titka. Veszprém, 1984. (Utóbbi kettő a bakonybéli tartózkodás regényes feldolgozása.)