Sándor Imre
A Helyismeret wikiből
SÁNDOR Imre (Pápa, 1892. szept. 8.–Budapest, 1943. márc. 8.) író, újságíró.
Élete
A középiskola elvégzése után Budapesten, a Kőbányai Sörgyárban hivatalnok. A Tanácsköztársaság megdöntése után 1920-ban emigrált. Bécsben és Prágában élt, végül Kassán telepedett le. Bécsi, prágai, pozsonyi és kassai lapoknak dolgozott. A bécsi döntés után, 1939-ben hazatért, a Pesti Napló, később a Magyarország reggeli kiadásának munkatársa volt. Újságírói tevékenység mellett elbeszéléseket, színműveket is írt. Lángoló út c. regénye a Tanácsköztársaság idején folytatásokban, 1928-ban, Pozsonyban könyvként jelent meg.
Művei
- Asszonyok. (elbeszélés) Kassa, 1926.
- Szedjetek szét, csillagok. (Drámai mesejáték.) Belvárosi Színház, 1926.
- Mint az új bor. (dráma) 1927.
- Különös ember. (dráma) 1938.
- Mesebeli herceg. (vígjáték) 1940.
Irodalom
- CSANDA Sándor: Első nemzedék. 2. átd. bőv. kiad. Pozsony–Budapest, 1982.
