Molnár István (szőlész)
MOLNÁR István, 1902-től Rudinai Molnár István (Esztergom, 1850. február 17. – Budapest, 1920. október 19.) pomológus és szőlész, szakíró.
Élete
1971-ben végzett a Keszthelyi Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézetben, majd a karslruhei műegyetemen borvegytani tanulmányokat folytatott. 1872–1876-os években a Tapolcai Felső Népiskola igazgatója. 1876 után a Budai Vincellérképző tanára és igazgatója. 1886-tól 1894-ig Bosznia–Hercegovina szőlőművelés szaktanácsadójaként dolgozott, közben több külföldi tanulmányúton járt. 1893-ban elkészítette a Budai Kertészeti Tanintézet szervezési tervét, amelynek létrejötte után igazgatója volt. 1896-tól 1913-ban történt nyugdíjazásáig a Földművelésügyi Minisztériumban az általa szervezett gyümölcstermelési és kertészeti ügyosztályt vezette. Jelentős szerepet játszott a kertészeti kiállítások rendezésében, a hazai modern szőlő- és gyümölcstermesztés fellendítésében. Ennek érdekében a faiskolák sokaságát létesítette. Gazdag szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Több évig szerkesztette a Borászati Lapokat, később a Gyümölcskertész c. szaklapot.
Művei
- Az okszerű borászat népszerű vezérfonala. Budapest, 1877.
- A szőlőművelés és borászat kézikönyve. Budapest, 1883.
- Szőlőművelési káté. Budapest, 1885.
- A fatenyésztés. Budapest, 1898. (Hét kiadást ért meg.)
- Magyar pomológia. Budapest, 1990.
- Gyakorlati gyümölcstermelés. Budapest, 1913.
- A kisgazda teendője. Budapest, 1916.
Irodalom
- Rudinai Molnár István. = Kertészet, 1928.