Lakos János (író, hadtudós, tábornok)

LAKOS János (Ajka, 1774. március 20. – Eszék, 1843. június 28.) író, hadtudós, tábornok.

Élete

Sopronban és Pozsonyban tanult. Pályafutását katonaként kezdte, 1811-ben vitézségéért és hadtudományi ismereteiért nemességet kapott. 1835-ben dandárparancsnok és vezérőrnagy, végül eszéki várőrparancsnok. Mária Teréziától bárói rangot kapott. 1819-ben Ausztria és Tirol feltérképezésével bízták meg. A Magyar Tudós Társaság 1832-ben tiszteletbeli tagjává választotta. Barátság fűzte Kazinczy Ferenchez és Kis Jánoshoz. Hadtudományi dolgozatai német folyóiratokban jelentek meg. Hunyadi Lászlóról szóló, öt-felvonásos tragédiáját Pesten és Kolozsváron adták elő. Nyomtatásban nem jelent meg. Ajkán a szülőháza ma Városi Múzeum, amelynek falán tábla őrzi emlékét.

Művei

• A vándor szünórái. (Olasz- és franciaországi emlékeinek naplója.) Pest, 1839.

Irodalom

• KIS János emlékezései, 1. Köt. 2. kiad. Budapest, 1899.
• SZINNYEI Ferenc: Novella- és regényirodalmunk a szabadságharcig. 2. Köt. Budapest, 1926.
• BODOLAY Géza: Irodalmi diáktársaságok 1785–1848. Budapest, 1963.
• Pannon vallomások. Ajkai irodalmi antológia. Ajka, 2001.
• TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003.