Krausz József

KRAUSZ József (Csetény, 1901. augusztus 10. – Budapest, 1956. október 8.) vegyészmérnök.

Élete

A kémiai tudományok kandidátusa (1952). A Tanácsköztársaság időszakában a KIMSZ-nek és a győri direktóriumnak aktív tagja. 1920-ban Bécsbe emigrált, majd Würzburgban dolgozott, később a páduai egyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett. 1926-ban tért haza. A Győri Szeszgyár dolgozója, később üzemvezető mérnöke. A 30-as években többször letartóztatták, 1944-ben Auschwitzba, később Buchenwaldba deportálták, ahol a nemzetközi kommunista szervezetek tagjaként részt vett a tábor felszabadításában. A felszabadulás után az Óbudai Szeszgyár mérnöke, 1948-ban a Szesztermelő Ipari Központ vezérigazgatója. 1949-ben megszervezte a Szeszipari Kutatóintézetet, amelynek 1951 után igazgatója. 1953-ban alapította és szerkesztette a Szeszipar c. folyóiratot. Kutatásai közvetlenül az iparág fejlesztésére irányultak, írásai a szaklapokban jelentek meg.

Művei

• Erjedésipari anyag- és gyártásismeret. 1–2. Köt. Budapest, 1952.
• Erjedési kémia. Budapest, 1953.

Irodalom

• GULYÁS Béla: Meghalt Krausz József dr. = Szeszipar, 1956. 10. sz.
• PELC Antal: Szeszipari Kutató Intézet 1949–1974. = Szeszipar, 1974. 3. sz.
• Magyar agrártörténeti életrajzok. 2. Köt. Budapest, 1988.