Jánosi Gusztáv

A Helyismeret wikiből
Janosi Gusztav.jpg

JÁNOSI Gusztáv, Jánosik Ágoston (Veszprém, 1841. szeptember 14. – Veszprém, 1911. augusztus 15.) római katolikus püspök, műfordító.

Élete

Apja Jánosi József jómódú szűrszabó volt. Balatonkenesén, Veszprémben és Székesfehérvárott tanult. 1863-ban szentelték pappá, 1883-tól veszprémi kanonok, 1888 után pápai főesperes, címzetes apát Sümegen. 1890 után választott dulmi püspök. Tagja volt a Kisfaludy Társaságnak, először alelnöke, később elnöke, és anyagi támogatója a Veszprémi Múzeumi Egyesületnek. Először verseket írt, majd Arany János tanácsára műfordítói tevékenységre tért át. Első versei középiskolás diák korában Székesfehérváron egy gyűjteményes kötetben szerepeltek, első hosszabb lélegzetű műfordítása Veszprémben, 1886-ban jelent meg. A veszprémi Várban, egykori lakóházán (Vár utca 17.) tábla őrzi emlékét. A balatonkenesei temetőben nyugszik.

Fordításai

  • Nyugat költőiből. Veszprém, 1867.
  • MILTON: Az elveszett paradicsom. Budapest, 1890.
  • TASSO: A megszabadított Jeruzsálem. Budapest, 1893.

Irodalom

  • PERÉNYI József: Jánosi Gusztáv életrajza. Budapest, 1912.
  • KOPHÁZI Ferencné: Jánosi Gusztáv (1841–1911). = Múzeumi Diárium, Veszprém, 1991.
  • MOLNÁR Jánosné: Műfordító kanonok a várban. = Napló, 1999. Január 23.