Horváth Béla (költő, műfordító, szerkesztő)
HORVÁTH Béla (Bp., 1908. máj. 25.–Bp., 1973. nov. 28.) költő, műfordító, szerkesztő.
Élete
Középiskolába Veszprémben járt, részt vett a katolikus diákmozgalomban. Az érettségi után Párizsba ment, majd 1927-től Budapesten újságíró. Első írásait a Napkelet közölte, később a katolikus Nemzeti Újság mun-katársa, 1937-től a liberális Esti Kurír vezércikkírója és irodalmi szerkesztője volt. Katolikus világnézetét a szociális reformokra való törekvés és antifasizmus jellemezte. Élesen támadta a fasizmust, tiltakozott a zsidótörvények ellen, ezért 1938-ban rövid börtönbüntetésre ítélték. 1944-ben büntetőszázaddal Nyugatra ment és amerikai fogságba esett. Rómában, majd Münchenben élt, ahol egy ideig a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. 1953 és 1961 között egyik munkatársa volt a Látóhatár c. emigráns folyóiratnak. 1962-ben hazatért és részt vett a Budapesten megjelenő Látóhatár szerkesztésében.
Művei
- A galamb. (v.) Bp., 1927.
- Szőlőhegy délben. Bp., 1929.
- Minden mozdulatlan. (v.) Bp., 1931.
- Hol vagy te nép. Összegyűjtött versek. Bp., 1942.
- A végkor. Bp., 1962.
Irodalom
- GÁSPÁR Zoltán: ~. = Vigília, 1943.
- VÁMOS Imre: ~ halálára. = Élet és Irodalom, 1975. 49. sz.