Hegyfalusi György

HEGYFALUSI György (Hegyfalu, 1655 körül–Nagyvázsony, 1730. jan. 5.) ev. imádságszerző, ref. lelkész.

Élete

Hazai iskolázás után 1688-ban Tübingenben, 1692-ben, Wittenbergben tanult. Először Győrben, majd 1696 és 1706 között Nagyvázsonyban, utána Rozsnyón, 1708-tól 1713-ig Devecserben volt lelkész. 1713-ban esperesnek választotta a Kemenesaljai Egyházmegye. Innét Szergénybe távozott, de 1716-ban megfosztották itteni állásától és esperesi hivatalától. Ettől kezdve Dörgicse, 1718-tól Mencshely, 1721-től Kapolcs, 1726-tól ismét Nagyvázsony a működési helye. Pietista szellemiségű imádságokat írt.

Művei

• De conscientia. Wittenberg, 1692.
• Centifolia, azaz százlevelű rózsa. (Imakönyv.) hn. 1729., 1730.

Irodalom

• PAYR Sándor: Magyar pietisták a 18. században. Bp., 1898.
• SZENT-IVÁNYI Béla: A pietizmus Magyarországon. Bp., 1936.
• PAYR Sándor: Újabb adatok M. ~ életéhez. = Evangélikus Élet, 1937. dec.