Fodor Ödön

FODOR Ödön (Budapest, 1895. április 17. – Várpalota, 1959. április 12.) tanító, költő, dalszerző.

Élete

Iskoláit Esztergomban végezte, 1916-ban itt szerzett tanítói oklevelet. Katonaság és háborús sebesülés után a tanítói pályát Anna-völgyön kezdte, közben kántori képesítést is szerzett. 1923-tól Várpalotán a r. k. fiúiskolában tanított és segédkántorként is működött. 1937-ben címzetes igazgatói kinevezést kapott. Tanított még az Iparostanonc Iskolában, melynek egy ideig igazgatója is volt. Több irodalmi lap közölte verseit, novelláit és színdarabjait, dalszövegeket írt és zenésített meg. Pedagógiai tárgyú közleményei szaklapokban jelentek meg. Rövid ideig a bányászoknál, majd tíz évig a legényegyletnél karnagy.

Művei

• Az országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság évkönyve, 1929. (Verseit közli.)
• LOVAG Sándor: Százhúros hegedű. Budapest, 1935. (Versek és életrajz.)
• Gondolatok a gyermeknevelésről. = Dunántúli Tanítók Lapja. Szombathely, 1930.

Irodalom

• PACSUNÉ FODOR Sára: Emlékezés egy mesélő pedagógusra. = Magyar Pedagógiai Híradó, 1984. 6. sz.
• PACSUNÉ FODOR Sára: Kulturális élet a két világháború között Várpalotán. Várpalota, 1994.
• SZTRAKA László: Fodor Ödön tanító úr századik születésnapjára. Egy hajdani tanítvány visszaemlékezése. = MPK.,.,, 1995. 2. sz.