Ferenczy Géza
A Helyismeret wikiből
FERENCZY Géza (Külsővat, 1901. okt. 30.–Bp., 1974. márc. 27.) nyelvész.
Élete
A budapesti tudományegyetemen (az Eötvös Kollégium tagjaként) tanári oklevelet és doktori diplomát szerzett. Közben Berlinben és Bécsben is előadásokat hallgatott. 1929-ben a magyar nyelv és irodalom tanára, 1936-ban a magyar nyelv lektora a bécsi egyetemen. 1949 után az Országos Könyvtári Központ, majd az OSZK munkatársa. Dolgozott a Magyar Enciklopédia szerkesztőségében, végül az MTA Nyelvtudományi Intézetében A magyar nyelv értelmező szótárának (1–7. Köt. 1959–1962.) belső munkatársa. Könyvismertetéseket írt a Magyar Könyvszemlében, közel félezernyi cikkel jelent meg nyelvtudományi folyó-iratokban és napilapokban.
Művei
- Zrínyi idilljeinek és életének kapcsolata. Bp., 1929.
- Kosztolányi Dezső, a magyar nyelv művelője és művésze. Bp., 1956.
- Arany János, nyelvünk búvára és művelője. = Nyelvőr Füzetek, 6. sz.
- Anyanyelvi őrjárat. Bp., 1971.
- Magyarórán. (Válogatott cikkek és tanulmányok.) Bp., 1980.
Irodalom
- BALÁZS János: ~ 1902–1974. = Magyar Nyelvőr, 1974. 1. sz.
- GRÉTSY László: Eltávozott egy nyelvművelő. = Élet és Irodalom, 1974. 14. sz.