Fehér Csaba

FEHÉR Csaba (Érc, Fidéliusz) (Csurgó, 1936. augusztus 24. – Balatonfüred, 2011. február 16.) orvos, belgyógyász, kardiológus. Apja: Fehér Aladár bíró. Felesége: Németh Ilona orvos.

Élete

A Budapesti Lónyai utcai Református Gimnáziumban tanult, majd 1954-ben a Csurgói Állami Gimnáziumban érettségizett. 1960-ban Semmelweis Orvostudományi Egyetemen kapott oklevelet. 1960–1962-ben a veszprémi Megyei Kórházban segédorvos. Balatonfüreden 1962-től 1977-ig a Állami Kórházban adjunktus, főorvos, 1977 és 2000 között a MÁV Szanatórium igazgató főorvosa. 1978-tól a Magyar Orvosírók Körének, 1989-től az MDF Balatonfüredi Szervezetének (alapító), majd 1990 és 1992 között az Országos Választmánynak is tagja. 1999-től a Magyar Keresztény Vasutasok Egyesületének elnökhelyettese. Kutatásainak területe: kardiológiai rehabilitáció. 1989 és 1992 között a Szabadkikötő című folyóirat társ-, majd főszerkesztője, illetve 1994-ben az Új Szabadkikötő szerkesztője. Prózai és lírai írásai megjelentek a Balatonfüredi Napló és a Magyar Napló hasábjain.

Művei

• Hajnali szél. Irodalmi antológia. (Társszerző.) Balatonfüred, 1986.
• Magyar Orvosírók Köre jubileumi antológiája.(Társszerző.) Budapest, 1992.
• Testi–lelki egészségünk. Jegyzet középiskolák részére. Balatonfüred, 1996.
• Útban Emmaus felé. Versek és novellák. Kiadás előtt.