Blazsó Sándor

BLAZSÓ Sándor (Budapest, 1905. május 3. - Devecser, 1971. december 5.) orvos.

Élete

1930-ben általános orvosi oklevelet, 1940-ben magántanári képesítést szerzett a budapesti tudományegyetemen. Vendégkutatóként dolgozott Strasbourgban, Marseillesben, Rómában és Modenában. A szegedi és a kolozsvári egyetemek orvosi karán tanársegéd, egyetemi magántanár, 1944-1945-ben a Gyermekgyógyászati Klinika mb. vezetője. 1945 és 1971 között az Ajkai Kórház és Rendelőintézet gyermekidegosztály szakorvosa. Elsősorban a fejlődő szervezet farmakológiájával foglalkozott, a neuromotorium megbetegedéseit és annak terápiáját vizsgálta. Tanulmányai orvosi szakfolyóiratokban jelentek meg.

Művei

• A fejlődő szervezet digitalis és stophantin tűrőképességéről. = Magyar Orvosi Archivum, 1942.
• A B2 vitamin-anyagcsere a terhesség alatt s a gyermekágyban. 1-4. = Gyógyászat, 1942.

Irodalom

• TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003.