Beöthy Zsolt

BEÖTHY Zsolt, szlováni (Buda, 1848. szeptember 4. - Budapest, 1922. április 18.) író, irodalomtörténész.

Élete

Az MTA-nak 1877-től levelező-, 1884-től rendes tagja, 1910-től másodelnöke. A pesti gimnáziumban Gyulai Pál, Thaly Kálmán és Tolnai Lajos voltak tanárai. Bécsben és Münchenben is tanult. Először pénzügyminisztériumi előadó, majd 1875-ben tanári vizsgát tett, 1876-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Reáliskolában oktatott, 1878 után a budapesti egyetemen magántanár, 1886-tól rendes tanár. Több közoktatásügyi bizottság és testület tagja, illetve vezetője volt. 1879-től a Kisfaludy Társaság titkára. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság első elnöke. Fiatalon regényt, elbeszéléseket, sőt elbeszélő költeményt is írt. Az 1870-es évek végén fordult az irodalomtörténet és az esztétika felé. 1922 tavaszán, Balatonfüreden töltött két hónapot.

Művei

• Magyar balladák. Budapest, 1885.
• A tragikum. Pest, 1885.
• A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban. 1-2. Köt. Budapest, 1886-1888.
• Az egyetemi tanárképzés kérdéséhez. Budapest, 1894.
• A magyar nemzeti irodalom története. 1-2. köt. (Szerk.) Budapest, 1893-1895.

Irodalom

• ASBÓTH János: Irodalmi és politikai arcképek. Pest, 1866.
• KÉKY Lajos: Beöthy Zsolt. Budapest. 1924. (Írásainak teljes bibliográfiával.)
• BÓKA László: Beöthy Zsolt. = Arcképvázlatok és tanulmányok. Budapest. 1962.