Bárány György
A Helyismeret wikiből
BÁRÁNY György, szeniczei (Beled, 1682-Sárszentlőrinc, 1757. jún. 26.) ev. Lelkész, műfordító.
Élete
Győrött, Pozsonyban és Eperjesen, később Jénában és Halléban tanult. Itt ismerte meg a pietizmust. 1811-től Győrött káplán, 1713 és 1718 között Nagyvázsony, 1726-1729-es években Dörgicse, majd Sárszentlőrinc lelkésze, 1720-tól esperes, 1743 után főszenior. A dunántúli pietista szellemű baráti kör tagja, amelynek fordítói vállalkozásaiban is részt vett. Egyházszervező munkájában is pietista reformokat érvényesített. Írt énekeket, imádságokat, üdvözlő verseket. Több műve kéziratban maradt.
Művei
- A tolna-baranya-somogyi esperesség története 1715-1742. = Egyháztörténeti emlékek. Sopron, 1910.
Irodalom
- PAYR Sándor: A pietizmus pedagógiája. = Theológiai Szaklap, 1907, 1908.
- SCHMIDT János: ~ élete és munkássága. (Paks, 1940.)
