Antal Gábor

(Szentkirályszabadja, 1843. május 10. - Komárom, 1914. január 14.) református püspök, tanár.

Élete

Szülőfalujában kezdett tanulni, a gimnáziumot és a teológiát a Pápai Református Főiskolán végezte, ahol először egy évig köztanítóként dolgozott, majd fél éves segédlelkészség után 1865-ben Kerkápoly Károly helyettese Pápán. 1867 őszén külföldre ment tanulni; egy évet Berlinben, fél évet Zürichben töltött. 1869-ben hazatérve a teológia rendes tanára, 1879 után a főiskola igazgatója volt Pápán. 1874-ben alapította a Pápai Lapok c. újságot, 1878 és 1884 között szerkesztette a Pápai Református Főiskola Értesítőjét. 1888 nyarán Ács községben lelkész, majd Papp Gábor halála után, 1896-tól a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, egyben Komárom lelkésze. Tagja volt a felsőháznak. 1907-től a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság elnöke. A genfi egyetem 1909-ben doktori fokozatra emelte. Irodalmi dolgozatai és beszédei jobbára hírlapokban és folyóiratokban jelentek meg.

Művei

• Bocsor István életrajza. Pápa, 1882.

Irodalom

• Antal Gábor = Pápai Református Főiskola értesítje 1914. Pápa, 1914.
• ANTAL Géza: Antal Gábor. Pápa, 1914.