Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház

 A múzeum története:

     Az 1990-ben megválasztott önkormányzati képviselõ-testület egyhangú döntéssel fogadta el azt az elõterjesztést, amely Reguly Antal szülõházát és a barokk lakóházzal szerves egységet képezõ földszintes épületegyüttest jelölte ki a népi kultúra értékmentõ, értékmegõrzõ intézménye helyszínévé.
     A védett műemlék épületet 1766-ban Dubniczay István veszprémi éneklõ kanonok építette és úgy végrendelkezett, hogy a lakóházat halála után a ciszterci apátságra hagyományozza. Az épületet 1946 után államosították, így került az önkormányzat tulajdonába. A műemlék lakóházat és a hozzáépült földszintes épületet is többször, engedély nélkül átalakították, amelynek következtében a belsõ terek elveszítették műemlékértéküket, a földszintes épület udvari
homlokzatának eltűnt a szép íves, tornácos jellege. 
     1992-tõl az épület új funkciójához szükséges átalakításokat úgy tervezték meg, hogy a lakóház elsõ emeletének belsõ tereiben visszaálljon az eredetihez közeli rend. 1992. szeptember 26-án nyitotta meg kapuit a Reguly Antal Múzeum. Alig több mint fél év alatt a szülõház elsõ emeletét sikerült kiállítóhellyé alakítani, ahol a Bakony népművészete címû állandó kiállítás anyaga kapott ideiglenesen helyet. Közben gyarapodott a Reguly életérõl, utazásairól, tudományos kutatásairól is a bemutatható dokumentumok sora, amiket a tudós szülõházának elsõ emeletén a kiállítás forgatókönyvének rendezõelvei szerint helyeztek el.
     1996. december 7-én Észak Kõrösi-Csomája hazaköltözött címmel nyílt kiállítás 140 négyzetméteren. A magyarság õshazáját, a finnugor rokonságot nyolc évig kutató Reguly Antal életútjáról szóló állandó kiállítás elnyerte a múzeum látogatóinak tetszését. A vendégkönyvbe írt szövegekbõl az derül ki, hogy nagyon sokan Zircen találkoztak elõször a nagy tudós nevével és ismerkedtek meg tudományos munkásságával. A kiállítás anyagát a kész tervek alapján fõképpen néprajzi tárgyakkal szeretnék gyarapítani, mivel az anyag nagyobb része írásos dokumentáció és a XIX. század elsõ felébõl származó több metszet.
     Reguly Antal jogi diplomát szerzett Budapesten, de jogászként egyetlen percet sem dolgozott. Tudós barátainak, szüleinek írt leveleibõl is egyértelműen kivehetõ, hogy etnográfusnak vallotta magát.
     1997. augusztus 20-án ünnepélyes keretek között megnyílt a "Bakony népmûvészete" című állandó kiállítás, Reguly szülőházának padlásterében (160 nm). Hét tartalmi egységben látható a kiállított anyag: a bakonyi pásztorművészet, a népi kendermunka eszközei és a végtermékek, a bakonyi fazekasok remekei, a paraszti tisztaszoba, a kovácsok míves munkadarabjai, a sokoldalú háziipar és azoknak a tárgyaknak a kiállítása, amelyek a népi kismesterségek műhelyeiben készültek. Látható a padlástér gerendaszerkezete is, ami szerves részét alkotja a kiállításnak. (A zirci, bakonyi ácsok dicsérete.)
     A Bakony népművészete címû kiállítás elõkészületeivel, rendezésének folyamatával egy idõben sikerült elindítani a bakonyi népi kismesterségek műhelyeinek a kialakítását, felszereléseinek megteremtését. 
     Ahogy gyarapodtak a népi kismesterségek mûhelyei, és alkalmassá váltak a forgószínpadszerű foglalkozások biztosítására, egyre többen igényelték a népi kézmûves foglalkozásokat. (A mûhelyek területe 400 nm.)
Az intézmény látogatottsága évrõl évre növekszik,  2001 nyarán a XII. Kárpát-medencei regös-cserkésztábor 300 diákját és vezetõit látták vendégül az intézményben. A mûhelyek mesterei türelmesen, szeretettel adták át tudásukat a vendégeknek. 
     

     Mit is ajánlhat a látogatóknak a jövõben a Reguly Antal Múzeum és Népmûvészeti Alkotóház?
Reguly élete, utazásai, tudományos kutatásai, a Bakony népmûvészete c. állandó kiállítások megtekintését és a Bakonyi népi kismesterségek bemutatóit, mesterségek gyakorlását, a fazekas, a szövõ, a fûzvesszõ, a csuhé, a gyékény, a népi bõrös, a kovács, a bognár, a mézeskalács, a gyertyaöntõ, a méhész barkács mûhelyekben.
Pihenésként ajánlják a bakonyi népdalok, népmesék tanulását, de van lehetõség klasszikus zene hallgatására is.
Az intézmény Zirc egyik sajátos profilú szellemi központja, ahol a népi kultúra értékeinek ápolása mellett székhelyet adott a TIT Reguly Társaságnak, a Békefi Antal Bakonyi Honismereti és Mûvelõdési Társaskörnek és a Magas-Bakonyi Méhész
Egyesületnek. A felsorolt civil szervezetek a Reguly Múzeum épületében tartják azokat a rendezvényeiket, amelyek folyamatos működésüket jelentik. 
Bér Júlia zirci születésû grafikus, festõmûvész alkotószobájátnak az alapítását (2001). Itt õrzik a Zircnek adományozott alkotásokat, amelyekrõl hiteles katalógus készült. A kiállított mûvek, a mûvésznõ munkaeszközei ébren tartják bennünk a képzõmûvészet szeretetét, ápolását.
A TIT Reguly Társaság és a Békefi Társaskör közös tagsága szeptembertõl májusig szervez havonta egy-egy alkalommal
összejöveteleket, amelyeken tudományos igényességgel váltanak szót különbözõ témákról a résztvevõk. 

Forrás:

Illés Ferenc: A reguly Antal Múzeum története I. In.: Zirc és Vidéke 2002. 1 szám

Illés Ferenc: A természettudományi múzeum története II. (téves cím, elírás) In.: Zirc és Vidéke 2002. 3 szám