Reguly Antal

REGULY Antal (Zirc, 1819. júl. 11.-Buda, 1858. aug. 23.) nyelvész, néprajzkutató, folklorista, a finnugor népek közötti kutatás úttörője. 
     Reguly kutatásainak jelentősége több szempontból is felbecsülhetetlen: a népek kutatásában érvényesített komplex szemlélete jóval megelőzte korát, az általa helyszínen megismert nyelvek és népek száma nagy, tárgygyűjteménye a mai Néprajzi Múzeum legrégibb anyaga. A tanulmányozott népek szemszögéből Reguly gyakran az első, akik egyáltalán szakszerű kutatást végzett közötttük, akinek feljegyzései a legrégebbi írott forrást jelentik.

Élete:

Diákévei:

Gyermekkorát Zircen töltötte, ahol apja az apátság ügyvédje volt és fiát is a jogász pályára irányította.
1828-1833 között Reguly Antal a cisztercita rend székesfehérvári gimnáziumába járt, a hatodik osztályt pedig Nagyszombatban végezte el. Ezt követően a győri akadémián tanult bölcsletet. A tudományok mellett a művészetek és a sport is vonzották. Győri tanulmányai alatt az ásványtannal is megismerkedett. Magyarország vármegyéiről, azok természeti környezetéről, történelmi nevezetességeiről külön füzetet kezdett el vezetni már ebben az időben.
Tanárai közül Maár Bonifác, a győri akadémia történelemtanára játszotta a legfontosabb szerepet Reguly pályájának alakulásában. Reguly az iskola elhagyása után is tartotta vele a kapcsolatot. Maár Bonifác az, aki elsőként értesítette a magyar tudományos életet Reguly nyugat- és észak-európai útjáról, tudományos kutatási terveiről, és ő kért számára először támogatást.
1839-ben a pesti egyetem jogi fakultásán fejezte be tanulmányait. 1837-ben Villax Ferdinánd zirci apát támogatásával több hónapot töltött Bécsben és környékén. 1838-ban meglátogatta a magyar bányavárosokat és eljutott Krakkóig. 1839 és 1848 között kutatóutat tett a magyarság északi és keleti nyelvrokonainál. 1939 novemberében eljutott Finnországba, két évet töltött itt, elsajátította a finn nyelvet, bejárta a lappok földjét. Néprajzi tárgyakat gyűjtött, kutatásokat végzett a vótok között. A Finn Tudományos Akadémia levelező-tagjává választotta. 1841-ben Szentpétervárra érkezett, majd Moszkván át Kazanyba utazott, hogy felkeresse a Szibériában élő finnugor népeket. Többek között manysi (vogul) népénekeket gyűjtött, manysi szótárt szerkesztett. Több időt töltött a chantik (osztyákok), marik (cseremiszek) és csuvasok között. Olyan vidékeken végzett gyűjtőmunkát, ahol előtte még nem járt európai utazó. 1848-ban értékes tudományos anyaggal, de megromlott egészségi állapotban érkezett haza. Az MTA 1843-ban, 24 éves korában levelező-, 1850-ben rendes taggá választotta. Haláláig a Pesti Egyetemi Könyvtárban munkálkodott gyűjteménye rendezésén. Hagyatékát többen dolgozták fel: a vogul anyagot HUNFALVY Pál és MUNKÁCSI Bernáth, a csuvast, cseremiszt stb. BUDENZ József, az osztják gyűjtemény egy részét PÁPAY József. Életműve a finnugor nyelvészet és őstörténet kutatásainak egyik úttörőjévé avatta. Zircen emléktáblával jelölték szülőházát. A róla elnevezett általános iskola, múzeum és műemlékkönyvtár, a Rákóczi téren álló bronz mellszobor, Bányai Ödön alkotása, valamint a Bakonyi Panteonban lévő tábla, R. Kiss Lenke és Stumpf János műve őrzik emlékét. 1996. decemberében Reguly életét, utazásait és tudományos kutatómunkáját bemutató (Illés Ferenc által tervezett) nagyszabású kiállítás nyílt, a róla elnevezett múzeumban.

Művei:

• Reguly Antal hagyományai. 1. A vogul föld és nép. (Kiad. és gondozta: HUNFALVY Pál.) Pest, 1864.
• Vogul népköltési gyűjtemény. (Saját gyűjtése és - hagyatéka alapján közzéteszi MUNKÁCSI Bernáth.) 1-4. Köt. Bp., 1892-1921.
• Osztják népköltési gyűjtemény. (Kiad.: PÁPAY József.) Bp.,-Leipzig, 1905.
• Osztják hősénekek. (- és Pápay József hagyatékát ZSIRAY Miklós hagyatékéból közzéteszi FOKOS Dávid.) Bp., 1963.
• Osztják hősénekek. (- munkája alapján kiad.: ZSIRAY Miklós.) Bp., 1944.

Irodalom:

• HUNFALVY Pál: ~. A vogul föld és nép. Pest, 1864.
• PÁPAY József: ~ emlékezete. Bp., 1905.
• ZSIRAI Miklós: Finnugor rokonságunk. Bp., 1937.
• BALASSA Iván: ~ néprajzi gyűjteménye. Bp., 1954.
• BÉKEFI Antal: ~. Zirc, 1819., Bp., 1858. = Vp. Szle, 1958. 2. sz.
• ifj. KODOLÁNYI János: ~. = Eth, 1959. 1-3. sz.
• ILLYÉS Gyula: Bölcsőkutatók. = Ingyen lakoma, 1. Köt. Bp., 1964.
• KRASZNAY József: ~ és Villax Ferdinánd. = Vigília, 1970. 4. sz.
• HUDI József: ~ északi útja és Veszprém megye. = Vp. Megy. Múz. Közlem. 16. Veszprém, 1982.
• HUDI József: ~ utazásai 1839-ben. = Vp. Megy. Múz. Közlem. 17. 1984. Veszprém, 1985.
• NÉMETH Imre: Az ősi szó nyomában. (r.) Bp., 1956.

Forrás:

Veszprém megyei életrajzi lexikon