Monbrécia (Kovács nyaraló)
„A villa három szintesen épült, több terasszal és külső lépcsővel. Az alsó részen, a földszinten volt a nagy konyha, mosókonyha, kamra, a házmester lakás, előtte pedig az úgynevezett „hüselő”, fonott bútorokkal.
Az alsó szintről lépcső vezetett fel a folyosóra, amelyről középen a Balatonra nézően helyezkedett el a nagy ebédlő, előtte a dohányzó, jobbra a szalon a zongorával. Minden berendezés csodálatos Lingel bútorokból és herendi edényekből állt. A folyosón továbbá volt 3 vendégszoba (zöld, kék, sárga), a folyosó Öreghegy felőli részén 2 fürdőszoba, s a szalon mögött pedig egy nappali szoba, varrógéppel. Innen lépcső vezetett fel a felső szintre, ahol egy óriási szoba volt előtte hatalmas terasszal, mellette két oldalt kisebb szobák voltak. Központi fűtés és étellift is volt a házban. A villa körül csodálatos kert volt, rózsaszín futórózsákkal az utak mentén.
Kicsi fürdőmedence volt a kút mellett. A villa előtti téren szökőkút volt, egy kis amorozó spriccelte a vizet. A villát a veszprémi Csomay Kálmán építész tervezte és kivitelezte, a kerítést Lovas László almádi építészmérnök tervezte, henger alakú vöröskő oszlopokkal.”
Az épület részletes leírása után tekintsük át röviden a birtoklástörténeti adatokat. Az 1858 évi kataszteri iratok szerint a birtok tulajdonosa Vágó Farkas veszprémi „szijjártó” volt és a birtok a következő részekből állt:
| 3444 hrsz. | Szőlő gyümölcsfákkal | 1 k.hold | 80 négyszögöl |
| 3445 hrsz. | Szántó | 442 négyszögöl | |
| 3446 hrsz. | Lakóház, 126 számú | 10 négyszögöl | |
| 3447 hrsz. | Rét | 75 négyszögöl | |
| 3448 hrsz. | Alacsony erdő | 95 négyszögöl | |
| Összesen: | 1 k.hold | 702 négyszögöl |
1864-ben Behm Lajos, majd tőle 1867. Február 23-án Sörény Imre és neje Holczhauser Teréz vették meg, 500 osztrák értékű forintért, az időközben már
1 k.hold 975 négyszögölre változott nagyságú birtokot. Az 1882. Augusztus 27-én felfektetett önálló Almádi telekkönyvben ugyanezen adatok szerepelnek.
1917. Március 10-én történt bejegyzés szerint a három kiskorú Sörény gyerek, Imre, Julianna és Teréz örökölték a birtokot.
A birtok nagysága vétel folytán, az 1925. Augusztus 1-én történt bejegyzés szerint
2 k.hold 835 négyszögöl nagyságúra változott. Ezt megelőzően azonban az épülő vasút számára 717 négyszögölet kisajátítottak a Sörény birtokból, amelyet végső soron a vasút így kettévágott. Ugyanekkor parcellázásra is sor került és a birtokot több részre felosztották.
1925. szeptember 16-án kelt szerződés szerint ezekből 4 telket, összesen 1300 négyszögöl nagyságban, 110,500.000,- korona vételárért Kovács Anna virágüzlet tulajdonos, budapesti lakos vásárolta meg. Ezt az ügyletet 1926. Január 21-én telekkönyvezték.
A villa építésére vonatkozóan pontos adat nem ismert, de a korabeli képes levelezőlapok tanúsága szerint 1928-ban már állt az épület, amelyik akkoriban Almádi legnagyobb nyaralója volt. 1925-ben történt államosításáig a tulajdonos változatlanul Kovács Anna. Az állami tulajdonba vételeket rögzítő jegyzék szerint a villa 12 szobás, a tulajdonos nem lakik benne, az államosítás ellen felszólalt, amit a „felszólalás elutasítva” bejegyzés zár le.
A villa részletes ismertetését Dr. Tóthné Jády Eszternek, mint a családot és a villát jól ismerő szemtanú írásos közlésének köszönhetjük.
A Sörény-birtok történetéhez tartozik még, hogy Sörény Imre 1892-93-ban Almádi község választott bírája volt.
Forrás
Új Almádi Újság 1998. (10. évf.) 3. sz. 2. o.
