Udvardy Ignác

UDVARDY Ignác (Pápa, 1810. aug. 1.–Veszprém, 1874. jan. 17.) tanár, egyházi író. Az MTA-nak 1858-tól levelező tagja.

Élete

Középiskoláit Pápán és Tatán végezte. Bölcseleti tanulmányokat Szombathelyen és Pesten folytatott. 1833-ban a teológia doktora címet nyerte és pappá szentelték. 1835-től Veszprémben az egyháztörténelem tanára, a házasság és a szerzetesi fogadalom védője, 1839-ben szentszéki ülnök, 1847-től a pesti teológiai karon tanított. 1866-tól veszprémi kanonok. Az Egyetemes Magyar Encyklopédia munkatársa. A veszprémi Alsóvárosi temetőben nyugszik.

Művei

• Római ker. katholika egyházi jogtan. 1–2. Köt. Buda, 1843.
• A protestantizmus köztörténeti fejleményei, különös figyelemmel Magyar- és Erdélyországra. Veszprém, 1847.
• Őszinte szózat a néphez. Veszprém, 1848.
• A keresztyén elem üdvös befolyásáról a polgárosodásra. Pest, 1860.

Irodalom

• FEKETE Gézáné: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–1973. Budapest, 1975.
• GAÁL ZOLTÁN: ÉLETMŰVEK, ÉLETPÁLYÁK. GYŐR, 1987.