Szebényi Lajos

SZEBERÉNYI Lajos, Jenőfi Lajos (Maglód, 1820. aug. 15.–Pozsony, 1875. jún. 4.) költő, újságíró.

Élete

Selmeci diákkorában tanulótársa volt Petőfinek, akivel 1845-ig baráti viszonyban volt. Pozsonyban teológiát, 1844-től Pápán jogot tanult. Tavasz c. zsebkönyvében a költő engedélye nélkül megjelentette néhány diákkori zsengéjét, majd amikor ő tiltakozott az eljárás ellen, a Hírnök munkatársaként több személyeskedő cikkben megtámadta. 1846-ban Pestre költözött, ahol 1848-ban Jenőfi álnéven megjelentette a Forradalmi szikrák c. verseskötetét. A szabadságharc bukása után internálták. 1851-ben Békéscsabára száműzték, szerkesztette a Néptanítók Könyve és az Iskolai Lap c. folyóiratokat. 1857 után Makón, Szegeden és Pozsonyban lelkészként szolgált.

Művei

• Búvirágok. (vers) Pest, 1848.
• Magyar olvasókönyv a tót ifjúság számára. Pest, 1848.
• Politikai szónoklattan. Pest, 1849.
• Néhány év Petőfi életéből. Szeged, 1861.

Irodalom

• FALAKY Károly: ~. = Figyelő, 1877. 2. Köt.