Singer Bernát

SINGER Bernát (Sátoraljaújhely, 1869. dec. 5.–Szabadka, 1916. jún. 21.) főrabbi.

Élete

1887-1893 között a Budapesti Rabbiképző növendéke volt. 1892-ben avatták bölcsészdoktorrá, 1894-ben rabbivá. Lelkészi szolgálatát Tapolcán kezdte. Próbaszónoklatát magyar és német nyelven 1894. február 10-én tartotta az izraelita templomban. Három jelölt közül az ő szereplését ítélte legjobbnak a zsidó hitközség képviselőtestülete. Nyolcévi tapolcai szolgálata alatt papi teendői mellett végezte a tapolcai izraelita elemi iskolában a hittanítást. Teológiai dolgozatokat, folyóirat és újságcikkeket írt. Gondolatainak rendszeresen helyet adott a Tapolcza és Vidéke is. A tapolcai imaházban elmondott beszédei 1896-ban, könyv alakban is megjelentek. 1902-ben a szabadkai hitközség hívta meg főrabbijának.

Művei

• Zephanja könyve. Budapest, 1893.
• Két beszéd. A tapolczai imaházban tartotta S.B. rabbi. Tapolcza, 1896.
• Búcsú-szó. = Tap. V., 1902. szept. 7.
• A cionizmus a hazafiság szempontjából. Budapest, 1899.

Irodalom

• Rabbiválasztó gyűlés Tapolczán. = Tap. V., 1894. márc. 10.
• Dr. S:B: = Tapolcai Lapok, 1916. jún. 25.