Ries István

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. július 5., 09:22-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb RIES István (Küngös, 1885. nov. 14.–Vác, 1950. szept. 15.) jogász, politikus. =Élete= Gyermekként Budapestre került, ott jár...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

RIES István (Küngös, 1885. nov. 14.–Vác, 1950. szept. 15.) jogász, politikus.

Élete

Gyermekként Budapestre került, ott járta iskoláit, szerzett jogi diplomát. 1912-ben a szakvizsgák letétele után ügyvédi irodát nyitott a VII. kerületben. Egyetemi hallgató korában tagja a Galilei Körnek, később a Társadalomtudományi Társaságnak. Az első világháborúban katona, majd hadifogoly. A Tanácsköztársaság idején pártiskolai előadó, később a Vörös Hadsereg katonája. A bukás után néhány hónapot Bécsben töltött, hazatérte után ügyvéd, a népbiztosok perében védő. 1924-től a Szociáldemokrata Párt tagja, a harmincas évek közepén a VIII. kerületi szervezet elnöke, 1938 és 1948 között az országos vezetőség tagja. A német megszállás alatt illegalitásban élt. 1945. április 2-ától, 1950-ig tagja az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, majd az Országgyűlésnek. 1947-től tagja az Országgyűlés politikai bizottságának. 1947–1950-es években igazságügy-miniszter, vezetője és elnöke több nemzetközi és hazai szervezetnek, szövetségnek. 1948-ban a SZDP főtitkárhelyettese, a két párt egyesülése után is vezetőségi tag. 1950. július 7-én koholt vádak alapján letartóztatták, a börtönben máig tisztázatlan körülmények között halt meg. 1956-ban rehabilitálták. A Magyar Futballbírák Testületének ügyésze, társelnöke, 1932 után elnöke, aranyjelvényes játékvezető.

Irodalom

  • A magyar sport reneszánszának története 1896-tól napjainkig. Budapest, 1932.
  • STRASSENREITER Erzsébet: ~. = Párttört. Közlem, 1986. 1. sz.
  • E. FEHÉR Pál: A Szocializmus főmunkatársa. ~ születésének századik évfordulóján. = Élet és Irodalom, 1985. 46. sz.
  • Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944–1945. Budapest, 1994.