Petri Mór

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. július 1., 14:51-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb PETRI Mór (Tasnádszarvad, 1863. júl. 11.–Budapest, 1945. márc. 2.) költő. =Élete= 1881-ben Zilahon érettségizett, 1886-ban a b...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

PETRI Mór (Tasnádszarvad, 1863. júl. 11.–Budapest, 1945. márc. 2.) költő.

Élete

1881-ben Zilahon érettségizett, 1886-ban a budapesti tudományegyetemen tanári oklevelet szerzett. 1889 és 1894 között tanár Zilahon (Adyt is tanította) és a Szilágy című lap szerkesztője. 1894-ben Szilágy megye tanfelügyelőjévé nevezték ki. 1892-ben az Erdélyi Irodalmi Társaság rendes tagjává, a Wesselényi Egylet elnökévé választották. 1903–1904-ben tanulmányúton járt Németországban. 1906 után Pest megyében tanfelügyelő. Országos lapok közölték költeményeit. Írt irodalomtörténeti tanulmányokat és kritikákat is. Legnagyobb munkája a hat kötetben megjelent Szilágy vármegye monográfiája. A nyári hónapokat gyakran töltötte a Balaton partján, Balatonfüred, Tihany és Badacsony varázsa nagy hatással volt költészetére.

Művei

  • A magyar lyra történeti fejlődése a legrégibb koroktól a XVI. század végéig. Zilah, 1887.
  • Költemények. Zilah, 1892.
  • A két szomszédvárról. Zilah, 1894.
  • Báró Wesselényi Miklós és munkái. Kolozsvár, 1903.
  • Szilágy vármegye monográfiája. 1–6. Köt. 1901–1904.
  • Magyar szonettek és egyéb versek. 1933.
  • Várballadák és modern balladák (...) 1943.

Irodalom

  • KOVALOVSZKY Miklós: Emlékezések Ady Endréről. 1. Budapest, 1961., 2. Budapest, 1964.