Pápai Károly
PÁPAI Károly, 1881-ig Lip Károly (Pápa, 1861. dec. 20.–Görz, Ausztria, 1893. nov. 25.) nyelvész, néprajztudós.
Élete
Pápán végezte a középiskolát, majd külföldön és Budapesten egyetemi hallgató, 1885-ben a budapesti tudományegyetemen filozófiából bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1888-ban Munkácsy Bernáttal együtt tanulmányutakat tett a vogulok és osztjákok földjén, néprajzi kutatásokat és antropológiai vizsgálatokat végzett. Rossz anyagi helyzete és betegsége miatt csak részben tudta feldolgozni a gyűjtött gazdag anyagot. Szibériai nyelvi, néprajzi és antropológiai jegyzeteit, valamint kéziratos palóc néprajzi gyűjtéseit a Néprajzi Múzeum kézirattára őrzi. Szibériából való hazatérése után a palócokkal, valamint a Csepel-sziget néprajzi kérdéseivel kezdett foglalkozni. A Néprajzi Társaság egyik megalapítója. Munkássága nemzetközi jelentőségű, a finnugor összehasonlító embertan első művelője.
Művei
- Csepel sziget és lakói. Bp., 1890.
- A Karancs és a karancsalji palóczok. = Földrajzi Közlemények, 1891.
- Déli osztják szójegyzék. (~ gyűjtése nyomán összeáll.: MUNKÁCSI Bernát.) Bp., 1896.
- A vogulok- és osztjákoknál. Bp., 1890.
- A finnugor őshaza nyomában. (Szerk.: ifj. KODOLÁNYI János.) Pozsony–Bp., 1973.
