Nagy István (ref. esperes, táblabíró)

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. június 28., 15:32-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „NAGY István, zámolyi (Alcsút, 1770–Balatonfüred, 1841. márc. 19.) ref. esperes, táblabíró. =Élete= Iskoláit Csákváron, Bicskén és Debrecenben végezte, a...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

NAGY István, zámolyi (Alcsút, 1770–Balatonfüred, 1841. márc. 19.) ref. esperes, táblabíró.

Élete

Iskoláit Csákváron, Bicskén és Debrecenben végezte, ahol két évig tanítóként dolgozott. 1797-től a jénai és a göttingai egyetemen folytatta tanulmányait. 1799-ben hazatért és Ordason szolgált, majd 1800-ban megválasztották Balatonfüredre, ahol 41 évig, haláláig a gyülekezet lelkésze. Tevékenysége idején épült az 1830-ban elkészült, klasszicista stílusú templom és az új iskola. Tehetségét és rátermettségét bizonyítja, hogy a veszprémi egyházmegye esperese, az egyházkerület egyházi főjegyzője és Zala vármegye törvényszéke táblabírája volt. A Lelki Pásztori Tárház (Pest, 1818.) egyik szerkesztője. A balatonfüredi ref. egyházközség új temploma alapkövének letételéről, a toronygomb feltételéről és a fölszentelésről négy beszéd és öt könyörgés maradt emlékül 1830-ból. A füzetet előszó vezeti be, melyben Nagy István az ünnep programját írja le, és a füzet tartalmát sorolja fel.

Irodalom

  • Halotti beszédek, melyek néhai nagytiszteletű tudós és nemes Nagy István úrnak, a B.füredi reformált egyház lelkipásztorának ... meghidegült tetemei felett vég tisztelkedésül B.füreden 1841-ed évi mártius hava 21-dikén tartottak. Pápán. 1841