Lepold Antal

LEPOLD Antal (Révfülöp, 1880. jan. 22.–Bécs, 1971. máj. 3.) r. k. kanonok, művészettörténész, múzeumigazgató. Az MTA levelező tagja 1936-tól, tanácskozó taggá minősítették 1949-ben. A Szent István Akadémia tagja 1937-től, a bécsi Katolikus Akadémia rendes tagja 1954-től.

Élete

A budapesti tudományegyetem Hittudományi Karán tanult, 1904-ben Kalocsán szentelték pappá. 1906 és 1913 között Zentán és Horgoson káplán, majd Kalocsán tanítóképző-intézeti hittanár és hitszónok, Esztergomban hercegprímási titkár, 1915-től 1930-ig irodaigazgató. 1917-től esztergomi kanonok, az 1921–1932-es években a Főszékesegyház plébánosa. 1943 után Apostoli protonotárius. 1946-tól 1971-ig a Bécsi Pámáneum rektora, pápai prelátus. 1916-ban IV. Károly király koronázásán szertartásmester, 1920-ban a r. k. egyház szakértőjeként részt vett a párizsi béketárgyalásokon. 1938-ban irányította a Szent István Emlékév eseményeit. Kezdeményezte, és Gerevich Tiborral együtt vezette az esztergomi vár régészeti feltárását, műemlékvédelmi szempontok alapján ma is korszerűnek tekinthető rekonstrukcióját. Újrarendezte a Főszékesegyházi Kincstárat. Tudományos munkássága során elsősorban Esztergom régészeti emlékeit, történetét, ikonográfiáját kutatta, legendáriumokat, pápai körleveleket fordított és adott ki. 1951-ben a magyar hatóságok engedély nélküli külföldi tartózkodás miatt megfosztották magyar állampolgárságától.

Művei

• Adatok az esztergomi főszékesegyházi kincstár történetéhez. Esztergom, 1928.
• Az esztergomi keresztény múzeum kegyérméi és történeti érmei. Esztergom, 1930.
• Esztergom szent királyi város rövid ismertetése. Esztergom, 1931.
• Az Árpádok esztergomi palotája. 1935.
• Az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár katalógusa. Bp., 1942.
• Esztergom régi látképei. Bp., 1944.
• Csrenoch János. Emlékezés Nagymagyarország utolsó hercegprímására. Bécs, 1963.

Irodalom

• DÉVÉNYI Iván: ~. Művészet, 1971.
• LUKÁCS István: Aki megértette a kövek szavát. 100 éve született ~. = Új Ember, 1980. 6. sz.