Lázár Andor
LÁZÁR Andor (Pápa, 1882. márc. 8.–Leányfalu, 1971. jún. 12.) jogász, miniszter, szakíró.
Élete
Budapesten 1903-ban szerzett jogi doktorátust, majd 1906-ban ügyvédi oklevelet. Beutazta Európát és az Egyesült Államokat, ügyvédként dolgozott Budapesten. Szerepe volt a Magyar Pénzjegynyomda létrehozásában, 1933-ig a MTI alelnöke és a Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt. igazgatóságának tagja. 1931-ben honvédelmi minisztériumi politikai államtitkár, országgyűlési képviselő Szentesen, később Debrecenben. 1932 és 1938 között igazságügy miniszter. A Dunántúli Református Egyházkerület jogtanácsosa. 1945–1948 között a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka, Ravasz László püspök elnöktársa. Gazdaságpolitikai cikkeket írt. Egyetemi hallgató korában sportolt, később aktívan közreműködött a sportélet irányításában.
Művei
- Gazdaságpolitikai tanulmányok. Bp., 1921.
- Ausztria pénzügyei a XIX. század elején. Bp., 1925.
- A német és lengyel valorizáció, 1924–1925. Bp., 1926.
- Hongrois de la resistance. Párizs, 1947.
Irodalom
- A magyar sport reneszánszának története 1896-tól napjainkig. Bp., 1932.
- HÖRCSIK Richárd: ~ életútja 1882–1971. = A Dunántúl településtörténete. 5. (1900–1944.) 2. Köt. Vp., 1982.
