Kralovánszky Alán

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. június 20., 10:25-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „thumb KRALOVÁNSZKY Alán (Bp., 1929. nov. 13.–Bp., 1993. okt. 7.) történész, muzeológus, régész. =Élete= A Budapesti Érseki ...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

KRALOVÁNSZKY Alán (Bp., 1929. nov. 13.–Bp., 1993. okt. 7.) történész, muzeológus, régész.

Élete

A Budapesti Érseki Katolikus Főgimnáziumban érettségizett. 1955-ben a budapesti tudományegyetem régészet szakán szerzett diplomát, majd két évig a debreceni Déri Múzeumban dolgozott. 1957-ben a tatai Kuny Domokos Múzeum igazgatójának nevezték ki. Az év végén koholt vádak alapján nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélték. 1958 és 1962 között a Magyar Nemzeti Múzeumban, az MTA Régészeti Intézetében, és a székesfehérvári múzeumban szak-, illetve segédmunkás. 1962-től 1964-ig a Mezőgazdasági Múzeumban régész, majd 1973-ig Székesfehérváron az István Király Múzeumban régész, tudományos titkár, később osztályvezető. 1974-től 1982-ig a Veszprémi Bakonyi Múzeumban először igazgató, majd tudományos főmunkatárs. 1983-tól haláláig a Nemzeti Múzeum Régészeti Adattárának főosztályvezetője és 1993-ban néhány hónapig főigazgatója. Fő kutatási területei a magyar honfoglalás és államalapítás korának régészete, a régészeti-antropológiai rekonstrukció módszertana és a középkori magyar várostörténet. Kimagasló eredményekre a székesfehérvári koronázó templomnál és a középkori városrészeknél, valamint a veszprémi várban (székesegyház, Gizella-kápolna stb.) folytatott ásatásai és kutatásai vezettek. Az 1989–1992 közötti években a budapesti Új Köztemető négy parcellájában régészeti módszerekkel ő exhumálta az 50-es évek és az 1956-os forradalom 65 áldozatát, köztük Brusznyai Árpádot. Mintegy száz publikációja jelent meg. – Sírja Budapesten, a Kerepesi úti temetőben van.

Művei

  • Adatok az un. S-végű hajkarika etnikumjelző szerepéhez. = Archeológiai Értesítő, 1956.
  • A Közép-Dunamedence magyar honfoglalás és kora Árpád-kori sírleletei. (Társszerző.) = Régészeti Tanulmányok. 2. Bp., 1962.
  • Székesfehérvár X–XI. századi településtörténeti kérdései. = Székesfehérvár Évszázadai. 1. Köt. Székesfehérvár, 1967.
  • Baukunsthistorische Algeben zur Frage des vierapsidalen Kirchentyps in Ungarn. = Folia Archeologica, 1964.
  • A veszprémi és a zirci templomok kutatásának újabb eredményei. = Középkori régészeti kutatásunk újabb eredményei és időszerű feladatai. Bp., 1985.
  • Veszprém. (Társszerző.) Bp., 1983.
  • Veszprém, Gizella kápolna. Bp., 1986.
  • Székesfehérvár. Nemzeti emlékhely. Királyi bazilika. 1–2. Köt. Bp., 1988.
  • Szent István király székesfehérvári sírjának és kultuszhelyének kérdése. = Szent István és kora. Bp., 1988.
  • The settlement history of Veszprém and Székesfehérvár in the Middle Ages. Towns in medicval Hungary. Bp., 1990.

Irodalom

  • S. LACKOVITS Emőke: Dr. ~ régész emlékezete. = Veszprémi Szemle, 1994. május.
  • RAINER Pál: Im memoriam ~. = Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19–20. 1993–1994. Vp., 1994.