Kluge-család
A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. június 16., 10:39-kor történt szerkesztése után volt.
KLUGE-család a hagyomány szerint Szászországból származott és Mária Terézia idején telepedtek meg Magyarországon.
Kluge János 1777-ben Sárváron volt festőmester. Id. Károly az 1780-as években a kötelező vándorlások után visszatért a család származási helyére, 1783-ban Sárváron önállósította magát. 1786-ban Pápán a Tapolca patak partján megalapította műhelyét. Egy 1806-ban keletkezett leltár szerint a festőműhely értéke a felszereléssel együtt 4 500 forint. Fiatalabb Károly is folytatta apja mesterségét, vándorlásai után 72 mintadarabot hozott haza Pápára. Őt Ferenc követte, akinek tevékenysége alatt 1869-ben megalakult a városban a kékfestő segédek betegsegélyező társulása. A család következő tagja ugyancsak Károly (1853–1919) 1895-ben vette át az üzemet. Az ő gyermekei Ferenc és Matild voltak. Az üzem Kluge Ferencné nevén működött tovább, hogy az évtizedek során szerzett vevőkört megőrizzék. Ferenc halála után Matild férje, Karacsay Béla katonatiszt leszerelt, kitanulta a szakmát és vezette az üzemet. A Kluge-műhelyt 1954-ben védett gyűjteménnyé nyilvánították, 1962-ben létrehozták a Pápai Kékfestő Múzeumot. – A család tagjai a pápai Alsóvárosi temetőben nyugszanak.Irodalom
- DOMONKOS Ottó: A pápai Kékfestő Múzeum. = Műszaki Múzeumok Veszprém Megyében. Vp., 1972.
- SOMFAINÉ PADOS Mária: Kékfestők Pápán. = Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok, 15. Vp., 1993.
