Imre herceg

IMRE herceg, Szent Imre (1007–1031. szept. 2.) I. István király és Gizella fia, akit Szent Gellért püspök nevelt.

Élete

Atyja kívánságára megházasodott ugyan, de továbbra is szűzies életmódot folytatott. Veszprémi hagyomány szerint a város székesegyházának északi oldalán lévő Szent György-kápolna falai között tett tisztasági fogadalmat. István szép intelmeket intézett fiához, amelyet a király végrendeletének tartanak, és századok múltán a Corpus Jurisba is felvették. A fiatal herceg tehetséges hadvezérnek mutatkozott. 1030-ban Ő verte vissza Győr közelében II. Konrád császár támadását. Eredményesen vezette azokat a béketárgyalásokat is, amelyekkel sikerült Magyarország nyugati határait meg-erősíteni. Vadkanvadászaton (egyes feltételezések szerint Veszprém környékén) szerzett sebeibe halt bele. VII. Gergely pápa 1083-ban – atyjával együtt – a szentek sorába emelte. Veszprém megyében Szentimrefalva község őrzi nevét. A veszprémi Szent György-kápolna előkertjében áll bronzszobra, Erdey Dezső alkotása, a Domokos kolostor templomromjain pedig tábla őrzi emlékét. Zircen a középkori templom korai gót pillérkötegén, a Köztársaság úton áll, 1749-ben készült, teljes alakú kőszobra, barokk angyalokkal.

Irodalom

• Szent Imre legendája. Bp., 1930. Reprint. Vp., 1995.
• GYÖRFFY Rózsa: Új magyar legendárium. Szent magyarok történetei. Bp., 1988.