Horváth Ernő (szerzetes, író)

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. június 7., 16:50-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „HORVÁTH Ernő (Tiszaabádszalók, 1836. aug. 6.–Pápa, 1887) szerzetes, író. =Élete= 1858-tól tagja a Ferences-rendnek, 1862-ben szentelték pappá. 1868 és 1876...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

HORVÁTH Ernő (Tiszaabádszalók, 1836. aug. 6.–Pápa, 1887) szerzetes, író.

Élete

1858-tól tagja a Ferences-rendnek, 1862-ben szentelték pappá. 1868 és 1876 között a pesti rendházban hitszónok, majd Veszprémben élt, innen Pápára helyezték át. 1881-től Pozsonyban a laikusok magisztere. Kilépett a rendből, és 1885-ben Pápán, a városházán, egy év múlva a járásbíróságon díjnok. Egyházi beszédei a Katolikus Lelkipásztorban, tárcái, novellái egyházi és más országos lapokban jelentek meg.

Művei

  • Sír-virágok. (elb.) Sopron, 1863.
  • Üdvös elmélkedések. Pest, 1866.
  • Szent bérmálási emlékkönyvecske. Pest, 1870.
  • Nefelejtsvirágok. Pest, 1870.
  • Búcsújárási szent beszédek. Pest, 1872.