Halmi Bódog
A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. június 6., 10:10-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „HALMI Bódog, 1903-ig Hercz Félix (Pápa, 1879. ápr. 6.–Bp., 1957. febr. 11.) író, irodalomtörténész, jogász. =Élete= A budapesti egyetemen jogi diplomát sze...”)
HALMI Bódog, 1903-ig Hercz Félix (Pápa, 1879. ápr. 6.–Bp., 1957. febr. 11.) író, irodalomtörténész, jogász.
Élete
A budapesti egyetemen jogi diplomát szerzett 1900-ban, és 1904-ig a pápai és a szombathelyi járásbíróságon jogászgyakornokként dolgozott. Később bírói pályára lépett, és 1908-ig Máramarossziget törvényszéki aljegyzője, 1910-ig járásbírósági jegyzője. 1910 és 1914 között huszti aljárásbíró, 1920-ig sárvári járásbíró. 1920-tól 1938-ig, táblabírói rangban a Budapesti Járásbíróság munkatársa volt. Számos tanulmánya jelent meg a napilapokban és folyóiratokban a jogtudomány és a kriminológia köréből. Irodalmi kritikáit többek között a Nyugat is közölte. Irodalmi munkásságát a konzervatív ízlés jellemezte.
Művei
- Marosházi történetek. (elb.) Bp., 1903.
- Ady költészete. Bp., 1909.
- Csókok – szenvedések. (v.) Bp., 1917.
- a Zsidó gyerek. Bp., 1922.
- Molnár Ferenc, az író és az ember. Bp., 1929.
- Móricz Zsigmond, az író és az ember. Bp., 1930.
- Írói arcképek. Bp., 1934.
- Fejek. (Tanulmányok.) 1937.
