Gáthy István

GÁTHY István, sámsoni, Gáty, Gáti István (Huszt, 1780. jún. 10.–Tata, 1859. szept. 24.) mérnök.

Élete

1803 előtt Öszönyben tanító. 1803 és 1808 között mérnöki és jogi tanulmányokat folytatott, majd 1830-ig az Esterházy-féle pápai, 1935-ig a tatai, 1935-től a gesztesi uradalmak főmérnöke. 1930-ban terveket készített a Rá-ba, a Rábca és a Marcal szabályozására. Fáy Andrással kidolgozta az első magyar takarékpénztár, Fényes Elekkel egy életbiztosítási intézet tervét. A mérőasztal helyettesítésére feltalálta a szögtükröt. Az első magyar zongoraiskolai könyv szerzője. Számos dézsma- és úrbérügyi, erdőművelési, földmérési, gazdasági és vízépítési cikke jelent meg korabeli folyóiratokban.

Művei

• A kótából való klavírozás mestersége. Buda, 1802.
• Földmérési legújabb rend- s műszerfölfedezés és ajánlkozás tökéletes mérés és örökös térképek iránt. Hn., 1835.
• Vízszabályozási eszméletek. Pest, 1839.
• Gyakorlati földmérés tükrökkel. Pápa, 1845.
• Budapestnek árvíz ellen megóvásáról. Pest, 1845.

Irodalom

• FODOR Ferenc: Az Institutum Geometricum. Bp., 1954.
• HOMOLYA István: A magyar zeneoktatás megindulása a XIX. század elején. Parlando, 1955.
• OROSZ László: A magyar verstani eszmélkedés kezdetei. Bp., 1990.