Gáthy István

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. június 2., 11:14-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „GÁTHY István, sámsoni, Gáty, Gáti István (Huszt, 1780. jún. 10.–Tata, 1859. szept. 24.) mérnök. =Élete= 1803 előtt Öszönyben tanító. 1803 és 1808 köz...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

GÁTHY István, sámsoni, Gáty, Gáti István (Huszt, 1780. jún. 10.–Tata, 1859. szept. 24.) mérnök.

Élete

1803 előtt Öszönyben tanító. 1803 és 1808 között mérnöki és jogi tanulmányokat folytatott, majd 1830-ig az Esterházy-féle pápai, 1935-ig a tatai, 1935-től a gesztesi uradalmak főmérnöke. 1930-ban terveket készített a Rá-ba, a Rábca és a Marcal szabályozására. Fáy Andrással kidolgozta az első magyar takarékpénztár, Fényes Elekkel egy életbiztosítási intézet tervét. A mérőasztal helyettesítésére feltalálta a szögtükröt. Az első magyar zongoraiskolai könyv szerzője. Számos dézsma- és úrbérügyi, erdőművelési, földmérési, gazdasági és vízépítési cikke jelent meg korabeli folyóiratokban.

Művei

  • A kótából való klavírozás mestersége. Buda, 1802.
  • Földmérési legújabb rend- s műszerfölfedezés és ajánlkozás tökéletes mérés és örökös térképek iránt. Hn., 1835.
  • Vízszabályozási eszméletek. Pest, 1839.
  • Gyakorlati földmérés tükrökkel. Pápa, 1845.
  • Budapestnek árvíz ellen megóvásáról. Pest, 1845.

Irodalom

  • FODOR Ferenc: Az Institutum Geometricum. Bp., 1954.
  • HOMOLYA István: A magyar zeneoktatás megindulása a XIX. század elején. Parlando, 1955.
  • OROSZ László: A magyar verstani eszmélkedés kezdetei. Bp., 1990.