Füsi József

FÜSI József, Horváth József (Hajmáskér, 1909. ápr. 2.–Bp., 1960. aug. 10. ) író, műfordító.

Élete

Pápán érettségizett, majd Budapesten, az Eötvös-kollégium tagjaként, magyar–latin–olasz szakos tanári oklevelet szerzett. A 2. világháború végéig a Budapesti Olasz Középiskola tanára, 1947-ig pedig megbízott igazgatója, majd a Vígszínház dramaturgja, később a Nagyvilág c. folyóirat latin nyelvterületi szerkesztője. 1945-ig egy regénye jelent meg. Fordított, elbeszéléseket, tanulmányokat, kritikákat írt folyóiratokba és hírlapokba. A rádióban színművekkel jelentkezett. Tengeri szél címen megjelent olaszországi útirajzát Szigligeten írta. 1954-ben József Attila-díjat kapott. Fordításai közül a legjelentősebbek: Boccacció: Dante élete és Cellini önéletrajza.

Művei

• Szárnyas farkasok. Bp., 1943.
• Dante élete. (ford.) Bp., 1943.
• Cellini önéletrajza. (ford.) Bp., 1944.
• Leonardó da Vinci. (Tanulmány.) Bp., 1952.
• Az aszódi diák. 1953.
• Barátom, Garribaldi. Bp., 1960.

Irodalom

• HATVANY Lajos: ~. = Irodalmi tanulmányok. 1. Köt. Bp., 1960.
• VÁRKONYI Nándor: Irók magukról, ~. = Életünk, 1964. 3. sz.
• NÉMETH László: Tapintat. = Kiadatlan tanulmányok. 2. Köt. Bp., 1968.