Cserjesi Károly József

A Helyismeret wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solti Gábor (vitalap | szerkesztései) 2011. május 23., 13:18-kor történt szerkesztése után volt. (Új oldal, tartalma: „CSERJESI Károly József (Vecsés, 1873. nov. 25.-Bp., 1941. ápr. 11.) tanár, író. =Élete= Egyes iratokon és műveken Cserjesy, Cserjessy, Cseerjési neveken szere...”)

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

CSERJESI Károly József (Vecsés, 1873. nov. 25.-Bp., 1941. ápr. 11.) tanár, író.

Élete

Egyes iratokon és műveken Cserjesy, Cserjessy, Cseerjési neveken szerepelt. 1892-ben Budapesten tanítói, 1897-ben tornatanári oklevelet szerzett. 1922-ig a főváros különböző iskoláiban tanított: 1904-ig elemi iskolákban, majd a Székesfővárosi Főreáliskolában, amelynek négy évig igazgatója is volt. 1922-ben nyugállományba vonult. Tagja a Nemzeti Sportegyletnek, 1921-1925 között a Rákos Vidéke c. lap sportrovatának vezetője. 1900-tól jelentek meg írásai. Először egy detektívregényt, majd tornatanítási segédkönyvet fordított magyar nyelvre. Az ötvösművességről jelentek meg tankönyvként is használható munkái. A Népiratkák sorozat füzeteiben társadalmi és közismereti témákkal foglalkozott. Több írása tanácsokkal szolgált mezőgazdasági témákban, vagy a gyógynövénygyűjtéshez. 1928-ban Diszelbe, rövid idő után Köveskálra költözött. 1934-1938 között Pécelen lakott ugyan, de a nyarakat Köveskálon töltötte, majd végleg oda telepedett. Felkutatta egyes Káli-medencei családoknál, akkor még fellelhető régi okiratokat. Tanulmányait a Tapolcai Lapok hasábjain Köveskáli Levelesláda rovatban közölte. Kutatási körébe vonta a medence egyházközségeinek levéltárait is. 1938 után (Sebestyén Gyula és Darnay-Dornyay Béla ösztönzésére) megírta Köveskál község monográfiáját, a tanulmány kézirata 1941-ben a Keszthelyi Balatoni Múzeumba került. Akkor a keszthelyi múzeum a Cserjesi által gyűjtött anyagból két szobát megtöltő kiállítást rendezett. A köveskáli Felső temetőben nyugszik.

Művei

  • A detektív lánya. (r. ford.) Bp., 1900.
  • Arany-ezüst számítás ötvösök számára. Bp., 1906.
  • Szegény Ember Gazdagsága vagy a Magyarországon vadon termő gyógynövények ismertetése és tanácsok ezek gyűjtésére és szárítására, értékesítésére. Bp., 1907.
  • Az ötvösség technológiája. Bp., 1912.
  • Az ötvösség. 1-2. Köt. Bp., 1926.
  • Köveskál monográfiája. (Kézirat.) 1936.
  • Régi írások falun. = Levt. Közlem, 1937.
  • Köveskál és Kővágóörs nemes és agilis urai. = Magyar Családtörténeti Szemle, 1937.
  • Falusi levelesládák. = Levéltári Közlemények, 1938.
  • Köveskáli levelesláda. 1-4. folytatás. = Magyar Családtörténeti Szemle, 1938.

Irodalom

  • Köveskál monográfiája. = Tapolcai Lapok, 1936. aug. 22.